Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Alig egy hónappal azután, hogy március 3-án Magyar Péter ellenzékből még azonnali adócsökkentést és 480 forintos benzinárstopot követelt, illetve azt, hogy „elég a dumából és a hangulatkeltésből!”, a Tisza Párt elnöke – négy nappal a választási győzelem után, április 16-án – már személyes tájékoztatást vár Hernádi Zsolt Mol-vezérigazgatótól a hazai üzemanyag-ellátás biztonsága kapcsán.
A leendő miniszterelnök emellett elvárná azt is, hogy a Mol ne fizesse ki a 25 milliárdos osztalékot az MCC-nek. Utóbbival a piacnak nehéz mit kezdenie, hiszen az április 10-i közgyűlés már jóváhagyta a teljes, mintegy 240 milliárd forintos osztaléktömeg kifizetését, az energiabiztonság kérdése azonban valóban húsbavágó gazdasági probléma.
A fő kockázatot az jelenti, hogy május 1-jén hatályát veszti az az 51/2026. (III. 9.) kormányrendelet, amely a védett üzemanyagár mögötti jövedékiadó-csökkentést biztosította (benzin esetében 139 550 forint/1000 literre, gázolajnál 128 280 forint/1000 literre mérsékelve azt). Ezzel párhuzamosan az iparági jelentések a hazai tartalékok drasztikus csökkenésére figyelmeztetnek. Így egyre kérdésesebb, meddig tartható fenn a március 10-én bevezetett hatósági ár, amely a 95-ös benzin kiskereskedelmi árát 595, a gázolajét pedig 615 forint/liter szinten maximálta.
Kritikus szinten a hazai készletek
Az Energiaklub által a Magyar Szénhidrogén-készletező Szövetségtől (MSZKSZ) kikért, április 12-i adatok rávilágítanak a helyzet súlyosságára. A februári és márciusi stratégiai felszabadítások jelentősen megcsapolták a készleteket. A mélypontot az országgyűlési választások előtt, április 9-én regisztrálták:
- Ekkor mindössze 24 napra elegendő gázolaj- és 14 napra elegendő benzintartalék állt rendelkezésre.
- A hétvégi visszatöltések ellenére a szint továbbra is alacsony: gázolajból 44 napos, benzinből 24 napos a biztonsági tartalék.
Az Energiaklub felhívta a figyelmet arra is, hogy a „készletnapok” statisztikája némileg torzíthatja a valós képet. A március végi tartalékok jelentős része ugyanis feldolgozatlan kőolajként pihen a tartályokban. A százhalombattai finomító (DUFI) tavalyi tűzesete miatt azonban a finomítói kapacitások szűkösek, így ezen készletek gyors mozgósíthatósága bizonytalan. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a felszabadítás óta kőolajból alig, míg késztermékekből jelentős mennyiséget használt fel a piac.
Ugyanakkor a gond jóval nagyobb annál, mint amit Magyar Péter és Hernádi Zsolt ma közösen meg tudna oldani – ellátásbiztonsági szempontból pedig valószínűleg szerencsés tényező, hogy végül nem vált valóra a Tisza Párt elnökének 480 forintos üzemanyag-ársapkája.
Történelmi léptékű globális olajsokk
A hazai ellátási aggodalmakat egy sokkal kiterjedtebb, globális válság is tetézi. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) április 14-én publikált jelentése szerint az iráni háború eszkalációja teljesen felborította a nemzetközi olajpiacot.
Az IEA legfontosabb megállapításai a következők:
- Zuhanó globális kínálat: A közel-keleti energiainfrastruktúra elleni támadások és a Hormuzi-szoros korlátozása miatt a kínálat márciusban napi 10,1 millió hordóval, 97 millió hordó/nap (mb/d) szintre zuhant. Ebből az OPEC+ termelése napi 9,4 millió hordóval (42,4 mb/d-re), a nem OPEC+ országoké napi 770 ezer hordóval esett vissza.
- Beszakadó kereslet: A várakozások szerint idén napi 80 ezer hordóval szűkül a globális kereslet. 2026 második negyedévére napi 1,5 millió hordós visszaesést prognosztizálnak, ami a Covid-19 lezárásai óta a legmeredekebb zuhanás.
- Finomítói krízis: A nyersanyaghiány és az infrastrukturális károk miatt a közel-keleti és ázsiai finomítók áprilisban napi 6 millió hordóval csökkentették a feldolgozást. A globális nyersolaj-feldolgozás 2026-ban átlagosan napi 1 millió hordóval eshet vissza. Emiatt a finomítói árrések történelmi csúcsokat döntenek.
- Apadozó és beragadt készletek: A globális megfigyelt készletek márciusban 85 millió hordóval csökkentek. A Perzsa-öblön kívüli készletek drasztikusan, 205 millió hordóval apadtak. Ezzel párhuzamosan a Közel-Keleten 100 millió hordónyi olaj rekedt úszó tárolókban, Kína pedig elővigyázatosságból 40 millió hordó nyersolajat tárolt be.
Az pedig csak további gondot jelent, hogy csak május második hetében fog összeülni az alakuló Országgyűlés, miközben a nyersolaj azonnali (spot) ára már az egekbe lőtt, a jelentés írásakor ez 130 dollár körül mozgott, ami 60 dollárral haladja meg a konfliktus kitörése előtti szintet. A magyar kormánynak és a hazai olajiparnak ebben az extrém turbulens globális környezetben kellene garantálnia a május 1. utáni ellátásbiztonságot és az üzemanyagárak stabilitását.
