Az orosz állami médiához szorosan köthető, többszörösen kitüntetett televíziós személyiség, Vlagyimir Szolovjov internetes csatornáján reagált a magyar belpolitikai fejleményekre és azok feltételezett nemzetközi értelmezésére. A megszólalásában egyszerre igyekezett relativizálni az orosz befolyásról szóló nyugati narratívákat, és élesen bírálta Európát, valamint Magyarország politikai irányait – szúrta ki a HVG.

Elmondása szerint Moszkva szerinte nem játszott aktív szerepet a magyar választási folyamatokban:

„nem vettünk részt a választásban, Oroszországnak annak ellenére nincs eszköze arra, hogy befolyásolja a magyarországi eredményeket, hogy több országban komplett hisztéria alakult ki az állítólagos orosz beavatkozással kapcsolatban”.

Szolovjov ezután Európára irányította a figyelmet, ahol a kontinens jövőjéről meglehetősen sötét képet festett. Bár eltekintett a korábbi, szélsőségesebb retorikájától, továbbra is konfrontatív üzenetet fogalmazott meg a Nyugatról:

„Európa számunkra egyszerűen nem létezik, Európát el kell felejtenünk. A hivatalos kapcsolatokban tehetünk úgy, mintha nem is létezne a kontinens, egyéb területeken pedig a romboló tevékenységet kell folytatnunk”.

A megszólalásban kitért a magyar belpolitikára is, értelmezése szerint Orbán Viktor nem tekinthető klasszikus értelemben Moszkva-szövetséges politikusnak, sokkal inkább saját országának érdekeit követi: Szerinte Orbán Viktor sohasem volt Moszkva-párti, ő magyarpárti politikus.

A gondolatmenetben ezután már a magyar ellenzéki politikai tér is megjelent, külön kitérve Magyar Péter szerepére és a vele kapcsolatos történelmi párhuzamokra. Szolovjov úgy vélte, a magyar–orosz viszonyt hosszú történelmi feszültségek terhelik:

„Majd meglátjuk, Magyar Péter milyen lesz, de nehéz lenne azt állítani, hogy Magyarország a szövetségesünk lenne, vagy hogy a magyarság szimpátiával viseltetne irántunk. Pont az ellenkezője az igaz. A Nagy Honvédő Háború idején nem ejtettek magyar hadifoglyokat amiatt, hogy a magyar katonák szörnyű bűncselekményeket követtek el az országunkban. Emlékeztetném önöket 1956-ra is. Mindig is bonyolult volt a magyarokhoz fűződő viszony. És ezért azok a jelszavak, amelyek elhangoztak Magyar Péter gyűlésein – például a ruszkik, haza! – nem sokban különböznek attól az ukrán mondástól, hogy akaszd fel a muszkát egy faágra”.

A műsor későbbi részében Szolovjov már kifejezetten politikai ítéletet is megfogalmazott a magyar választási eredmények lehetséges értelmezéséről, és azt sugallta, hogy a győztes politikai oldal történelmi szempontból kedvezőtlen pozícióba kerülhet:

„A magyarországi választások győztese a történelem rossz oldalán áll.”

Ennek alátámasztására ismét történelmi párhuzamokat hozott, Magyar Péter megszólalásaira utalva:

„Amikor Magyar azt mondja, tudja, milyen az orosz medve, és közben az 1944–1945-ös időszakról beszél, emlékeztetem önöket, hogy Magyarország Hitler oldalán harcolt. És amikor az átélt szörnyűségekről beszél, egyértelmű, hogy kiknek az oldalán áll, és ez az oldal nem a II. világháborúban győztesek oldala”

A hosszabb eszmefuttatás végén Orbán Viktor is kritikát kapott, ezúttal az Oroszországgal szembeni uniós szankciók támogatása miatt:

„Az igaz, hogy Orbán szimpatikusan viselkedett és politizált, de ugyanakkor az is igaz, hogy megszavazta mind a 19, Oroszország elleni szankciós csomagot”.

Szolovjov összegzésében ugyanakkor igyekezett árnyalni a személyes politikai lojalitás kérdését is, amikor Orbán Viktor és Moszkva viszonyáról beszélt.

A megszólalás egészét tekintve a narratíva egyszerre tükrözött geopolitikai üzeneteket, történelmi párhuzamokra építő érvelést és a nyugat-európai politikai folyamatokkal szembeni kritikát. Bár Szolovjov nem hivatkozott hivatalos állami álláspontra, közismert médiabeli szerepe miatt kijelentéseit sok elemző a Kreml kommunikációs környezetéhez közelinek tekinti, különösen akkor, amikor a magyar politikai helyzet nemzetközi értelmezéséről beszél.