Az elmúlt napokban a globális átlaghőmérséklet kétszer is 2
Celsius-fokkal haladta meg az iparosodás előtti szintet. Ürge-Vorsatz Diána, a
CEU professzora azt mondta az InfoRádióban,
hogy az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) egy 20 éves időtartamra
vonatkozó csúszó átlagot fogalmazott meg és attól, hogy egy-egy nap átlépi az
átlaghőmérséklet ezt a számot, még nem kerül veszélybe a célkitűzés, egy
hosszan tartó folyamatról van szó. Hozzátette:
az átlagot tekintve jelenleg 1,2-1,3 Celsius-fokos emelkedésnél tartunk, ami szintén nagyon rossz, a hosszabb távú átlaghoz viszonyítva ugyanakkor még nem tragikus a helyzet. A folyamat viszont figyelmeztető jel számunkra, napi szintű problémával állunk szemben.
Mint mondta, sokan gondolhatják azt, hogy ezt a 2
Celsius-fokos emelkedést „észre sem vesszük”, ugyanakkor a szélsőséges hatások
számos területen megfigyelhetők.
A klímakutató emlékeztetett, itthon a kukoricatermés háromnegyede, a búzatermésnek pedig az egynegyede ment tönkre, de az áradás is
előidézte a líbiai gátszakadást, valamint sok bozót- és erdőtűz számos
országban óriási károkat okozott.
Ürge-Vorsatz Diána szerint,
amit a hétköznapi emberek csak egy kis, 1,2 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedésnek éreznek, valójában súlyos katasztrófákat okoz az élővilágban.
Az Európai Unió Kopernikusz éghajlatfigyelő programja (C3S) szerint november 17-én 2,07 Celsius-fokkal, november 18-án pedig 2,08 Celsius-fokkal volt magasabb a hőmérséklet, mint az iparosodás előtti átlag.
Az idén több hőmérsékleti rekord is megdőlt, a 2023-as év
eddig kiugróan forró volt és várhatóan a legmelegebb lesz, amelyet valaha
dokumentáltak. Ebben a globális felmelegedés mellett az El Niñónak is nagy
szerepe van: a természetes éghajlati jelenség idén vette kezdetét, és jövőre is
folytatódik.
A párizsi klímaegyezmény értelmében az évszázad végére
maximum 2, lehetőleg 1,5 Celsius-fokban kellene korlátozni a felmelegedést. Jelenleg
a nagy átlagot nézve 1,2 Celsius-fokkal melegebb a bolygó, mint az 1850-1900-as
referenciaperiódusban.
A szakértők egyre többet beszélnek úgynevezett átbillenési pontokról (tipping points).
Olyan sűrű
kapcsolatrendszer alakult ki, hogy ha a hálózat bármely része megváltozik vagy
sérül, az kihat a többire is. Ilyen lehet például a grönlandi jégtakaró
összeomlása, a trópusi korallzátonyok pusztulása, a permafroszt felolvadása
vagy a Golf-áramlat leállása is.
Ürge-Vorsatz Diána szerint csak remélni lehet, hogy még nem
léptünk át egyetlen ilyen billenőpontot sem. Mint fogalmazott,
ugyanakkor az is egyértelműen látszik, hogy a nyári drasztikus hőmérséklet-emelkedés és az a tény, hogy „sok klímaparaméter lemászott a térképről”, elbizonytalanította a klímakutatókat is.
Ürge-Vorsatz Diána szerint a klímakutatók ugyan időről időre
nagyon sok magyarázattal előjönnek, de konkrétan, magabiztosan nem tudjuk
megmagyarázni, hogy mi történik és miért viselkedik ennyire szélsőségesen az
éghajlat.
Szerinte még nem érkeztünk el ezekhez a rendkívüli
veszélyeket eredményező átbillenési pontokhoz, ugyanakkor nem
lehet egyértelműen kizárni sem.