A tranzakciókat lelassíthatja, a felkészülést pedig különösen indokolttá teszi, hogy 2024 januárjától a magyar állam elővételi jogot létesített a Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) számára, ha a potenciális vevő külföldi illetőségű – hangzott nemrégiben a KPMG egy konferenciáján.

Tavaly több mint 1600 megawattal nőtt a naperőművek beépített teljesítménye Magyarországon. A minden korábbit felülmúló éves bővülésen nagyjából fele-fele arányban osztoztak az ipari és a háztartási méretű rendszerek. Jelenleg az összes kapacitás mintegy 60 százalékát adják a nagyobb erőművek 3379 megawattal.

Kapcsolódó

Az Energiaügyi Minisztérium pár hete közölte, hogy meghaladta a 27 ezret azoknak a száma, akik a Napenergia Plusz Program keretében napelemet és korszerű energiatárolót telepítettek a háztartásukba. Másrészt rengetegen jelentkeztek az ipari vállalatok számára kiírt pályázatra, a kormány 400 megawattal tervezi növelni az ipari méretű energiatároló egységek kapacitását, azonban ennek több mint a duplájára lenne igény.

Egyelőre az elővételi jog gyakorlásának a részletei nem ismertek, a piaci szereplők feltehetőleg többször is konzultálnak majd erről a döntéshozókkal.

Gond lesz a bizonytalan szabályozással?

Az a tény, hogy 2024 januárjától a magyar állam elővételi jogot létesített a Magyar Villamos Művek számára, ha a potenciális vevő külföldi illetőségű, üzletileg nem tűnik különösebben veszélyesnek – mondta el az Economxnak az energiajogász.

Tóth Máté szerint időnként ugyanis megtörténnek hasonló előírások, jó példák erre a különböző szénipari termékekre vonatkozóan szabályozások, ezek 2022 szeptemberétől éltek. Viszont csak egy ideig, mert később feloldották azokat. Természetesen minden szabályozási bizonytalanság kiszámíthatatlanságot okoz. 

Lényegében tehát leállították a kapacitás-kiosztás eddigi gyakorlatát, és most újabb jogszabályok fognak következni ezekről.

Hiszen a piac úgy működik, hogy a befektetők jó előre beleölik a pénzüket a projektekbe, és a csatlakozási pontokon sorban állnak a lehetséges kapacitásért. Ráadásul mindenféle pénzügyi biztosítékokat előre le kell tenniük - a talán soha meg nem valósuló projektjeikhez.

A bankok jól állnak hozzá a finanszírozáshoz

Az említett konferencián az is kiderült, a tranzakciók létrejöttét megkönnyíti, hogy a finanszírozó bankoknak alapvetően jók a tapasztalatai a naperőmű-projektek hitelezésével.

A hitelintézetek természetesen törekszenek a hitelkockázatok csökkentésére, maguk is igénylik az alapos átvilágítást, és általában elvárják, hogy a tranzakcióban érintett kapacitás 70-80 százalékára legyen érvényes villamosenergia-vásárlási szerződése az erőműnek, ennél kisebb lekötött kapacitás esetén szigorúbb hitellimiteket kell megállapítaniuk.

Érthető a jogalkotó lépése, de a bizonytalanságot senki nem szereti

Tóth Máté szerint érthető, hogy a jogalkotó hozzányúl a jelenlegi helyzethez, hiszen a hálózati kapacitások szűkösek, a már megvalósult 6000 MW-nyi naperőmű projektet az országos hálózat határait feszegeti. Az is tény, hogy összesen 2700 MW-nyi igény érkezett be eddig szélerőművek létesítésére – ennyi nyilván nem is tud megépülni.

Arra viszont figyelni kell, a megújuló energia szektor már produkált komoly ország-kockázati szituációkat. Senki sem szeretne szabályozási bizonytalanságot, már azért sem, mert a közgazdaságtan nyers logikája szerint ezeket a kockázatokat a befektetők minimum beárazzák a befektetési döntéseikbe.

Rosszabb esetben pedig odébbállnak, talán még pereskednek is.

Jelenleg nem tudni, hogyan jutni hálózati csatlakozáshoz

Az energiajogász mindenképpen probléma, hogy nem tudjuk, a hazai és külföldi fejlesztők milyen szabályok szerint kapnak majd úgynevezett „műszaki gazdasági tájékoztatókat”. Ezek a hálózati csatlakozáshoz szükségesek, mert megszabják a feltételeket, azt, hogy mikor és hogyan lehetséges az egész.

Egy példa: a szélerőművek számára egy csatlakozási térséget jelölnek ki valamikor, ám, hogy mi lesz a sok pénzen, a korábbi szabályozási környezetnek megfelelően előkészített projektekkel? Jelenleg nem tudjuk.

Ezeket a szabályozási bizonytalanságokat célszerű mihamarabb kezelni, mert gazdaságilag is jól mérhető és azonosítható aggályokhoz vezetnek el.

A szabályozási kockázatok mindennek tetejében, jelentős felár mellett, potenciális jogvitákkal, befektető-védelmi perekkel is fenyegetnek, miközben a hálózati szűk keresztmetszetek, a kiegyenlítő energia-probléma, a feszültség- és frekvenciaszabályozás maga is komoly kihívások elé állítja a nagyon törékeny megújuló villamosenergia-szektort.

Mindez a törékenység pedig kívülről is érzékelhető: dán spekulánsok rendszeresen megrángatják a HUPX áramtőzsdei árait a nagyon is kiszámítható villamosenergia-piaci ármozgások következtében. A jogalkotó feladata pedig a robusztusság erősítése, nem pedig a bizonytalanság növelése, amely a törékenység felé tolja el a rendszerállapotot – hangsúlyozta végezetül az Economxnak a szakértő.