Gyakorta előfordul, hogy nyugdíjba vonuláskor valamilyen adathiány vagy éppen az adott évre vonatkozó valorizációs szorzók hiánya miatt a nyugdíjmegállapító hatóság nem tudja az eljárás megindításától számított 30 napon belül kiszámolni az igénylő járandóságát, emiatt tolódik a folyósítás. De nem kell kétségbe esni: ilyenkor ugyanis a hatóság nyugdíjelőleget állapít meg.

A nyugdíjelőlegnek az az indoka, hogy ne maradjon ellátás nélkül a nyugdíjra egyébként kétséget kizáróan jogosult nyugdíjigénylő, ha elhúzódna a nyugdíjigény elbírálási folyamata

Kapcsolódó

- magyarázta a Nyugdíjguru.

Farkas András elmondta, hogy nyugdíjelőleget leggyakrabban a valorizációs szorzók hatályba lépésére várva az év elején beadott nyugdíjigények esetén, illetve nemzetközi nyugdíjigénylés esetén a külföldi hatóságok által igazolandó adatok megérkezésére várva állapítanak meg.

A nyugdíjelőleget nem határozattal, hanem végzéssel, hivatalból állapítják meg a rendelkezésre álló adatok alapján. 

Ha pedig a nyugellátás iránti igényt az eljárás megindulását követő négy hónapon belül nem bírálják el, az igénylő az időközben beszerzett adatokra (például az új valorizációs szorzók megjelenésére) hivatkozva kérheti a nyugdíjelőleg összegének módosítását - hívta fel a figyelmet a szakértő.

A hatóság erről a kérelemről is végzéssel dönt, amellyel szemben önálló jogorvoslatnak van helye.

Az is fontos tudnivaló, hogy a nyugdíj végleges összegének megállapításakor a nyugellátás összegébe a folyósított előleget be kell számítani - tette hozzá Farkas András.