Pénzügyminisztérium nyilvánosságra hozta az államháztartás központi alrendszerének előzetes mérlegét, így van lehetőség megismerni a 2024-es előirányzatokat, az első havi teljesítést, valamint össze is hasonlíthatjuk azokat az egy évvel korábbi adatokkal. 

Hoppá, maradt pénz a kasszában!

Nézzük a legfontosabb tételeket. 

Bevételi oldalon 38 240 milliárd forint az idei évben az előirányzott összeg, míg 2023-ban 36 515 milliárd forint érkezett be az államháztartásba. Tehát a tavalyinál közel kétezermilliárddal több bevételben bízik idén a pénzügyi kormányzat. Januárban egyébként már 3 321 milliárd forintnyi (ez az előirányzat 8,7 százaléka, szemben a tavalyi 7,8 százalékkal) bevétel realizálódott is.

Kép: Economx.hu

A kiadási oldalon viszont csökkenésben bízik Varga Mihály minisztériuma: az előirányzott kiadás 40 755 milliárd forint, míg a tavalyi év végén 41 109 milliárd forint szerepelt ebben a rubrikában. Januárban 3 267 milliárd forintot el is költött az állam, ez a tervezett 8 százaléka; egy évvel ezelőtt takarékosabbak voltak, akkor csak 7,3 százaléka ment el a tervezett kiadásnak.

Tavaly 4 593 375 millió forint hiánnyal zárt az államháztartás, a jelenlegi minisztériumi tervek szerint ez az összeg idén mínusz 2 514 785 millió forint lesz. Itt is érdekes egyébként a tavalyi és az idei január hiányok összehasonlítása. Tavaly az első hónapban már mínusz 143 601 millió forintnál állt az államkassza, míg idén az első hónapban pluszban vagyunk, a kiadásoknál 54 456 millióval több volt a bevétele az államnak 2024 januárjában

Az elszegényedő magyarok lyukat ütöttek a költségvetésen, fenyeget a szürkegazdaság

A robusztus, 4500 milliárd forintos költségvetési hiány több mint ötöde abból származott, hogy a magyar lakosság 2023-ban annyira elszegényedett, hogy az érezhetően visszafogta a fogyasztást - ITT VANNAK a tragikus számok.

Adópokol

A költségvetés rendbetételéhez a kormányzat tovább fokozza a lakosságot és a vállalati szektort terhelő adóprést.

  • A gazdálkodó szervezetek befizetései várhatóan 125 milliárddal,
  • a fogyasztáshoz kapcsolt adók 1 987 milliárddal, míg
  • a lakosság befizetései 524 milliárddal nőnek

az előirányzat szerint 2023-hoz képest. Ez azt jelenti, hogy

idén a tavalyinál több mint kétezer-hatszáz milliárd forinttal több adót fizetünk be az államháztartásba.

Kép: Economx.hu

fogyasztáshoz kapcsolt adókból származó bevételekből a kormányzat idén már több mint 11 ezer milliárdot (11 041 300 millió forint) remél. Tavaly 9 054 milliárd forint származott a fogyasztási adóból, úgy hogy Gulyás Gergely szavaival élve, évközben szürreálissá vált a költségvetés. 

Kép: Economx.hu

Még a tavalyinál is kevesebb az áfa idén

A 38 240 milliárdos bevétel több mint 22 százalékát általános forgalmi adóból (áfa) tervezi a kormányzat,

8 574 milliárd forintnyi áfát remélnek a fogyasztás után. Ez abból a szempontból mindenképpen aggasztó, hogy tavaly ezermilliárd forinttal kevesebb lett az áfabevétel a vártnál, ugyanis a lakossági fogyasztást visszafogta az inflációs sokk. 

Viszont, ha így nézzük az adatokat, még nagyobb hiánnyal számolhatunk az idei év végén, ha csak nem emelkednek valóban drámai módon a reálbérek. Ugyanis

  • idén januárban 825 569 millió forint folyt be az áfából, ami az előirányzat 9,6 százaléka,

ez még nominális szinten is elmarad a tragikus tavalyi évtől,

  • amikor az első hónapban áfából 866 131 millió folyt be, teljesítve a 2023-as éves index 12,4 százalékát. 
Kép: Economx.hu

Hasonló a helyzet a jövedéki adóval is. Idén 1 677 milliárd szednének be ezen a címen, ami jócskán meghaladja a tavalyi 1 359 milliárdos tételt, csakhogy amíg egy évvel ezelőtt januárban 144 045 millió forint ebből be is érkezett, addig idén mindössze 129 084 millió forint származik jövedéki adóból úgy, hogy az üzemanyagok esetében meg is növelték ezt a terhet. 

Kép: Economx.hu

A köztévére több pénz jut, lakástámogatásra... kevesebb

A kiadási oldalon is találunk érdekességek. 

Például közel félmilliárd forinttal csökken az állami közlekedési és közüzemi szolgáltatásokra félre tett pénz (2 073 milliárd forint), ezen belül

  • a közösségi közlekedés támogatására 84 millióval, míg
  • a közüzemi szolgáltatások támogatása 429 millióval kevesebbet

szán a Pénzügyminisztérium idén. 

A lakástámogatások esetében még nagyobb a megszorítás, tavaly 444 748 millió forint állt a rendelkezésre, idén csak 181 713 millió forint.

A közszolgálati médiára viszont több pénz jut, tavaly több mint 109,7 milliárd forintból gazdálkodhattak, idén ez az összeg már meghaladja a 126,2 milliárd forintot. Egyébként januárban már több mint 10,5 milliárd forintba került az adófizetők számára a közmédia. 

Kép: Economx.hu

Fel, fel vitézek!

Érdekességképpen jegyezzük föl, hogy amilyen jelentősen csökken a Rezsivédelmi Alap költségvetési támogatása, olyan lendülettel bővül a Honvédelmi Alapé. 

Rezsivédelemre tavaly 1 168 milliárd forint jutott, idén csak 483 milliárd, miközben honvédelemre tavaly 264 milliárdot költöttünk, most 822 milliárd megy pántlikázott összegként.