Iparági szakértők szerint a német közétkeztetésben is súlyos terhet jelentő adóemelés a szövetségi kormány elhibázott döntéseinek következménye, amely a lakosság szerint újabb koporsószög a lámpás koalíció számára. Esélytelennek tűnik a vendéglátóipar kilábalása a recesszióból Németországban, ahol a koronavírus járvány alatt tönkrement, mintegy ötezer üzlet vesztesége után újabb csődhullámhoz közelít a területen. 

Immár eldőlt: a szövetségi kormány nem hosszabbítja meg jövőre a 2020-ban bevezetett, 7 százalékos áfát az ételkészítési szolgáltatásokban, ami azt jelenti, hogy az éttermi vendéglátásban, illetve a közétkeztetésben januártól újra 19 százalékos forgalmi adó terheli a szolgáltatókat. Emiatt elkerülhetetlen lesz az újabb áremelés, ami pedig a fogyasztás visszaesése mellett végzetes következményekkel járhat az energiaköltségek és az infláció súlya alatt roskadozó több ezer vállalkozásnak, ám akár a szövetségi kormánynak is. 

Sokkolódhat a lakosság, újabb drágulás jön

Csúnya meglepetés éri a német társadalmat, ha januártól drágulnak az étkezési költségek, nem csak az éttermekben, hanem az iskolákban vagy a bölcsődékben is. De ezt a „lámpás felárat”, mint azt mindenkinek tudnia kell, kizárólag az állam okozza – jelentette ki a mintegy 24 ezer iparági vállalkozást képviselő Dehoga szálloda- és étteremszövetség regionális elnöke Baden-Württembergben. 

Fritz Engelhardt szerint mély csapás érte a szektort, miután pénteken a német szövetségi kormány úgy döntött, hogy az idei év végén lejár a 2020. július 1-je óta érvényben lévő kedvezményes áfaszabályozás a vendéglátásban, amelyről még a pandémia okozta válság idején döntöttek. 

Mint mondta, a fő probléma az, hogy kiürült az államkassza és például a vendéglátósok túlélését segítő intézkedés jövőre 3,4 milliárd euró kiesést jelentene a költségvetésben. Ezt viszont a kormány nem tudja megfinanszírozni, miután a Szövetségi Alkotmánybíróság adósságfékről szóló múlt heti döntésével 60 milliárd eurós hiányt okozott a 2024-es büdzsében – ez pedig immár teljesen ellehetetleníti több iparág esélyeit.

Ugyan a hét százalékos áfa megtartása érdekében korábban felmerült a légi közlekedés kerozinadójának emelése, ám ezt a pénzügyi tárca elutasította, más, kevésbé turistaorientált tartományok ellenlobbija miatt is – idézi a Stuttgarter Zeitung. A kedvező költségvetési döntést bal és jobboldalról is megkérdőjelezték a politikusok, mondván, hogy az áfakedvezmény hatása túl kicsi lenne a tágabb társadalomra. 

Újabb csapás

Klíma, energia, egészségügy – egyelőre befagyasztották a költségvetés következő évekre tervezett kiadásait Németországban, miután az Alkotmánybíróság arról döntött, hogy 60 milliárd eurót elvon a szövetségi kormánytól, mert 2021-ben alkotmányellenes módon utalták át a fel nem használt koronavírus-kölcsönöket a klímavédelmi alapba és a gazdaságvédelemre. A szinte valamennyi minisztériumot érintő, váratlan megszorítás részleteiről a hónap végén döntenek, de várható, hogy a kormány korábbi döntéseinek következtében például jövőre megemelkednek a lakosság és a cégek terhei, és elmarad a jóléti állam továbbfejlesztése. A Süddeutsche Zeitung szerint a sokak által költségvetési katasztrófának tartott fordulat miatt összességében veszélybe került a gazdaság tervezett modernizálása, ezáltal Németország recesszióból való kilábalása.

Tömeges bezárások és leépítések jönnek

Márpedig a Dehoga szerint a vendéglátóipar szereplői így további fizetésképtelenségi eljárásokat kell elszenvedjenek, aminek következtében több ezren kerülhetnek utcára. 

Becsléseik szerint akár kétezer üzlet is bezárhat az elkövetkező hónapokban, holott a koronavírus éveiben már ötezer vendéglátóhely, étterem, bár, kávézó kénytelen volt végleg lehúzni a rolót. A Covid idején főként a munkaerőhiány és a kényszerű korlátozások miatt esett térdre az ágazat, azóta viszont az energiaárrobbanás, az infláció és a lakosság spórolása fékezi a kilábalást.

Legújabban pedig a szövetségi kormány is kihátrált a német vállalkozások mögül, ami az érintett szektorok képviselői szerint rendkívüli népszerűségvesztéssel járhat a lámpás koalíció számára.  

Ráadásul továbbra is erős féket jelent a szakképzett munkaerő hiánya, amelynek kezelésére a vendéglátóiparban is felmerült, hogy megoldást hozhat a menekültek munkavállalásának megkönnyítése. Ezzel kapcsolatban azonban erős aggályokat fogalmaztak meg a munkaadók, mondván, hogy a következetlen bevándorláspolitika által előidézett, eddigi tapasztalatok alapján nem szabadna felhigítani az egyes szakterületek munkaerőállományát.  

Inog a kancellár széke

A Forsa közvéleménykutató intézet e heti felmérése szerint a szövetségi lámpás koalíció vezetőit súlyos bizalmi válság övezi a német lakosság körében. A megkérdezettek 66 százaléka úgy vélekedik, hogy a szociáldemokrata párti Olaf Scholz kancellár már nem állja meg a helyét a jelenlegi kihívások közepette, és nem fog tudni megbirkózni Németország mélyülő válsághelyzetével – idézi a Die Welt a közvéleménykutatást, amely szerint 62 százalék megkérdőjelezi a zöldpárti Robert Habeck alkancellár és szövetségi gazdasági miniszter kompetenciáját is, sőt, a szabaddemokrata Christian Linder pénzügyminiszter is hasonló megítélés alá esik. A németek háromnegyede úgy véli, hogy a koalíciót túlterhelte a kivéreztetett költségvetési helyzet, amely a szövetségi kormány bukását is eredményezheti. A mély ipari recessziótól sújtott Németország idén Európa leggyengébb gazdaságai közé tartozik a jelentős energiaköltségek, a gyenge globális megrendelések, a magas infláció és kamatlábak miatt. A gazdaság az utolsó negyedévben tovább zsugorodik a Bundesbank legutóbbi jelentése szerint, és a kilábalás még messze van, mivel a jegybank úgy látja, a nehézkes javulás leghamarabb jövőre indulhat el.