Németországban a koalíciós kormány 60 milliárd eurós költségvetési hiánnyal küzd, amelyet az ország legfelsőbb bíróságának nemrégiben hozott döntése váltott ki. Az ítélet alkotmányellenesnek nyilvánította a kormány zöld programra szánt pénzeszközök átcsoportosítására vonatkozó tervét. Mindez nemcsak az energia, az ipar és a mikrochipek támogatását veszélyezteti, hanem szélesebb körű gazdasági kezdeményezésekre is árnyékot vet – írta meg a Portfolio.

A kormány nagymértékben támaszkodott a külön alapokra éghajlati és ipari programjának finanszírozása érdekében:

  • a Covid sürgősségi alapból 60 milliárd eurót próbált átcsoportosítani, de ezek meghiúsultak,
  • a kormánypártok közötti nézeteltérések folyamatosak az adóemelések, a szociális kiadások csökkentése miatt,
  • a 200 milliárd eurós energiaár-fék, amelyet az orosz gázszállítások tavalyi leállítására válaszul hoztak létre, most bizonytalansággal néz szembe, mivel a közelgő energiatámogatásokra szánt stabilizációs alap egy része veszélybe került.

A bírósági döntés kétségbe vonja, hogy a kormány az alkotmányos korlátozások, különösen a szövetségi hiányt a GDP 0,35 százalékára korlátozó adósságfék megkerülése érdekében a különalapokra támaszkodik.

A törvényhozók jogi szakértőkkel közmeghallgatást tartanak, hogy felmérjék a következményeket, de

  • Friedrich Merz ellenzéki vezető azt fontolgatja, hogy jogi úton támadja meg a 200 milliárd eurós alapot,
  • Steffen Hebestreit kormányszóvivő megerősítette, hogy minden különalapot vizsgálnak,
  • Robert Habeck gazdasági miniszter is figyelmeztetett a lehetséges következményekre, és kijelentette, hogy a polgároknak magasabb áram- és gázárakkal kell szembenézniük. Habeck kiemelte a magas energiaköltségek gazdasági áldozatait, és figyelmeztet Németország zöld átállásának és általános gazdasági fejlődésének károsodására.

A pénzügyi hatással van azokra a tartományokra is, amelyek külön pénzeszközöket használtak fel az infrastruktúra és a zöld átmenet támogatására. Ha a döntést jogellenesnek ítélik, az súlyosbíthatja a tartományok pénzügyi kihívásait, és tovább súlyosbíthatja a koalíció gondjait.

Veszélybe kerülhet:

  • az iparágak villamosenergia-költségének csökkentése és a chipgyártóknak tett ígéretek,
  • a német vasúthálózat korszerűsítésének és más kritikus fontosságú projektek finanszírozása, amelyeket az éghajlat-változási alapból kellett volna támogatni.

Alexander Thiele alkotmányjogász, aki a kormányt képviselte a bírósági perben, arra utal, hogy az ítélet alapján a különalapok mind szövetségi, mind tartományi szinten jogellenessé válhatnak. Ennek ellenére úgy tűnik, hogy néhány szervezetet ez nem tántorít el, amit az is bizonyít, hogy a berlini városvezetés kifejezte érdeklődését, hogy 80 millió eurót fektetne be egy nagysebességű mágneses lebegővasút-projektbe, amely a különalapból származik.

Megint egy európai ország a világ harmadik legnagyobb gazdasága

Miközben idén Németország gyengélkedéséről hallunk, Európa legnagyobb gazdasága csendesen megelőzte Japánt, és a világ harmadik legnagyobb gazdaságává lépett elő. Ehhez persze több körülmény is hozzájárult, de a megtisztelő hely mégiscsak önmagáért beszél. Bővebben >>>