Messzemenőkig tiszteljük az európai közös jogokat, a tőke szabad áramlásának, a vállalkozások letelepedési szabadságának alapeszméit, ám felmerül a kérdés, hogy az Európai Bizottság (EB) mikor küld olyan uniós biztosokat, akik nem az adórendszerünket, hanem azt vizsgálják, hogy

a magyar fogyasztók és munkavállalók hátránya évtizedek óta halmozódik a kiskereskedelemben 

– jelentette ki az Economxnak Bubenkó Csaba.

Az Egyenlő.hu modern szakszervezet elnöke arra reagált, hogy az EB újabb szintre emeli a különadó miatt indított kötelezettségszegési eljárást, amelyben az itteni külföldi áruházláncok panaszára kifogásolja a sávos rendszerű kormányzati intézkedést. 

Ismert: a legnagyobb forgalmú üzletek – árbevétel-arányosan –  jelenleg 4,5 százalékot fizetnek a magyar költségvetésbe különadóként, ami állításuk szerint hozzájárul a milliárdos veszteségeikhez. 

Az érdekképviselő felidézte: a mostani adó 2020-as bevezetésének alapja az volt, hogy a kormány ne a lakosságot terhelje megszorításokkal, hanem inkább a nagy bevételű cégektől várt el külön hozzájárulást, akkor még a koronavírus-járvány elleni védekezési alapba.

Fejőstehénnek nézik az országot,

közben a nyugati piacaikhoz képest itt nagyon sok mindent megengedhetnek maguknak – fogalmazott a láncokról.

Politikai szelek fújhatnak Brüsszelből

Ráadásul, a 2010-ben válságkezelési szándékkal először bevezetett ágazati különadókat az Európai Unió Bírósága már elfogadta, mondván, hogy összeegyeztethetők az uniós joggal, és nem képviselnek hátrányos megkülönböztetést a multikkal szemben – idézte fel Bubenkó Csaba. 

Ám most, mint kedden megírtuk, a bizottság következő szakaszba lépteti a Magyarország elleni vizsgálatát, a külföldi láncok lobbijára. A cégek szerint diszkriminatív a kormány intézkedése, és például az Aldi 27 milliárd, a Spar 25 milliárd forint veszteséggel zárta a tavalyi évet – utóbbinál a különadó 39 milliárdot vett ki a kasszából.

Az EB ezért legújabban felszólított, hogy

Magyarország törölje el kiskereskedelmi adórendszerét.

Az Egyenlő.hu elnöke viszont úgy véli: Brüsszel ilyen lépései mögött sokkal inkább a politikai ellehetetlenítés szándéka áll, mintsem a magyarok szempontjainak figyelembe vétele, holott teljes jogú tagállamként minket is megillet a szabadság, az egyenlő bánásmód vagy éppen a fogyasztók védelmének joga.

Kettős minőség, nyomott bérek, kihasznált alkalmazottak

Mint sorolta, nem az elveszett nyereség, hanem amiatt kellene górcső alá venni a külföldi áruházak itteni működését, hogy például több vizsgálat már feltárta: a láncok magyar piacra dobott termékeinek minősége sok esetben alulmúlja a nyugati üzleteikben kínált áruk színvonalát – például az élelmiszerek, tisztítószerek esetén. 

Az árak viszont nem alacsonyabbak, sőt, a konjunktúra idején senki nem kifogásolta, hogy a multik

hatalmas árrésekkel működtek, és milliárdokat talicskáztak ki az országból

– fogalmazott. 

Bubenkó szerint azt is vizsgálhatná az EU, hogy a magyaroknál híresen alul fizetik a bolti dolgozókat.

A piacot uraló nagy cégek ugyanis rendre a nemzetgazdasági átlag alatt kínálják a béreket, míg az anyaországban, azonos munkakörben átlagosan 50-60 százalékkal többet fizetnek. 

Ugyanazon munkaterületen fele annyi alkalmazottat, jóval kevesebb pénzekért, rosszabb munkakörülmények között dolgoztatnak. Az ilyen bérkülönbségekbe a magyar jogszabályok nem szólhatnak bele. De akkor hol érvényesülnek a közös európai értékek? – vetette fel. 

Hozzátette: az olcsóbb munkaerőn ráadásul sokat nyertek a cégek, miközben az uniós jog lehetőséget ad az adóoptimalizációra is.

Az árrésstop a magyarokért van, nem a tulajdonosokért

Aláhúzta: a magyar különadó a magyar vásárlókhoz kerül vissza, nem pedig a külföldi tulajdonosok zsebébe – lényegében ezt kifogásolja az Európai Bizottság, és maguk az áruházláncok. 

Akárcsak az árrésstopot, amelynek kapcsán szerdán azt közölte a brüsszeli testület, hogy ezen inflációfékező intézkedésnél is

a gázra lépnek, és újabb eljárással bővítik a sort.

Az EB szerint ugyanis a kormány arra kényszeríti a nem magyar élelmiszer- és drogérialáncokat, hogy veszteséggel értékesítsenek.

Egyelőre a kezdeti, levelezős szakaszban van a meghosszabbított és kiterjesztett árrésstop miatti eljárás, ami a szakszervezeti vezető szerint nem akadályozhatja azt a célt, hogy 

a magyarok vásárlásait és megélhetését támogatják

a lenyomott fogyasztói árakkal. 

Kiemelte, hogy az árrésstop beváltotta a reményeket, hamar látványos árcsökkenést idézett elő az érintett termékkörökben – az infláció pedig ettől független, külső hatások miatt tartja magát makacsul.

Sokan panaszkodnak, hogy a reáljövedelmek emelkedése ellenére két-három év alatt mégis drágább lett az élet. Éppen azok,

akiknek minden forint számít: az alacsonyabb jövedelműek, a nyugdíjasok, a családosok nyernek

az állami beavatkozásokon, és az, hogy nem a láncok profitálnak, csak Brüsszel szemét szúrja – jegyezte meg.