A mai nap után nem túlzás azt állítani, hogy

egy ország várja az augusztus elsején belengetett ipar- és munkahelyvédelmi akciótervet. 

Ugyanis az már eddig is sem volt titok a kormányzat számára, hogy az elmúlt évhez képest 4,9 százalékkal visszaesett a magyar ipari teljesítmény, de a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) most azt is megmutatta, hogy hol van a legnagyobb probléma. Kiderült ugyanis, hogy a legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 26 százalékát képviselő járműgyártás volumene 11,5 százalékkal visszaesett az előző év azonos hónapjához mérten. A közúti gépjármű gyártása 16,1, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 10,8 százalékkal csökkent. Az akkumulátoripart is magába foglaló 9,6 százalékos feldolgozóipari súlyú villamos berendezés gyártása 0,1 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A két legjelentősebb súlyú alágazatból az akkumulátor, szárazelem gyártásának volumene 7,3 százalékkal bővült, míg a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készülék gyártásáé 4,4 százalékkal visszaesett.

Az egy dolog, hogy milyen a teljesítmény aktuális állása, de az Economx megnézte a megrendelések alakulását is. Az ágazati kilátás aggasztó:

a járműgyártás legutóbb két éve, 2023 júniusában tudott év per év alapon bővülni a megrendelések tekintetében. 

A kiemelt ágazatok esetében ez a pont 2023 szeptemberére esett, azóta a megrendelések volumene mindig alulmúlja az egy évvel korábbit. 

Így nem is kell ahhoz matematikusnak lenni, hogy megértsük, a bázishatás ebben az esetben azt jelenti, hogy a kiemelt ágazatok 2025 júniusi 92 százaléka egy amúgy is gyenge, 2024 júniusi adatot múlt alul. 

A múlt szerdai, augusztus 6-ai Kormányinfón Gulyás Gergely kancelláriaminiszter bejelentette, hogy iparvédelmi és munkahelyvédelmi akcióterv elfogadására van szükség, és szerinte ez a következő két hétben meg is történik. Utalt arra, hogy augusztus 1-jén Szijjártó Péter külügyminiszter tíz nagy gazdasági társasággal tárgyalt, és az elmondottak szerint ezen cégek helyzetértékelése a gazdasági károk szempontjából hasonló vagy megegyező a kormányéval. Megerősítette, hogy a tízek, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM), illetve a nemzetgazdasági tárca javaslatai alapján állítják össze a stratégiát.   

Korábban azt közölte a KKM, hogy a kormány munkacsoportot hozott létre tíz stratégiai partnervállalattal az amerikai-európai vámmegállapodás negatív következményeinek kiküszöbölése érdekében. Szijjártó Péter

  1. az Audival,
  2. a BMW-vel,
  3. a Mercedesszel,
  4. a Richterrel,
  5. a Samsung SDI-val,
  6. az SK Onnal,
  7. a CATL-lel, valamint
  8. a Bosch-sal,
  9. a Densoval és
  10. a GE képviselőivel,

azaz a Magyarországról az Egyesült Államokba a legtöbbet exportáló vállalatokkal folytatott egyeztetést.

Az Economx kérdésére a már hivatkozott Kormányinfón Gulyás Gergely elmondta azt is, egyelőre még nem számolta ki a kabinet, mekkora veszteséget okozhat a magyar gazdaságnak az Európai Unió és az Egyesült Államok közti kereskedelmi megállapodás,

de tudunk olyan intézkedéseket hozni, amelyek ezt a kárt csökkentik. 

Abból a szempontból viszont optimista a Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy hiába az ipar bezuhanása(valójában eddig még soha nem volt olyan távol a 2021-es havi átlag, mint idén júniusban), Magyarországról jó eséllyel nem fog elmenekülni az autóipar, és az idei év végén, vagy a jövő év elején hatalmas új kapacitások kezdik meg a termelésüket. Az ipari termelés a matematika szabályai alapján nőni fog – tette hozzá.

Az iparvédelmi és munkahelyvédelmi akciótervekkel kapcsolatban kérdéseket küldtünk a Szijjártó Péter vezette külügyi tárcának, a válaszukat közöljük.

Kapcsolódó