2025 júniusában az ipari termelés volumene 4,9 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A
munkanaphatástól megtisztított index megegyezik a kiigazítatlannal. A feldolgozóipari alágak
többségében visszaesés következett be. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján
az ipari kibocsátás 1,2 százalékkal kisebb volt a 2025. májusinál – tette közzé a legfrissebb adatokat gyorsjelentésében a Központi Statisztikai Hivatal.

2025. júniusban:

  •  az ipari termelés volumene 4,9 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Az első becslésben közölt júniusi adathoz viszonyítva a második becslés adata nem változott.
  • A szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás júniusban az előző hónaphoz
    mérten 1,2 százalékkal mérséklődött.
  • Az ipari export volumene 5,4 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 31 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 10,5 százalékkal visszaesett, ugyanakkor a 14 százalékos súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 2,0 százalékkal nőtt.
  • Az ipar belföldi értékesítése 3,0, a feldolgozóiparé 1,1 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához viszonyítva. Az iparon belül döntő (96 százalékos) súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 5,3, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 0,1 százalékkal mérséklődött, ugyanakkor a csekély súlyú bányászat kibocsátása 5,2 százalékkal nőtt.
  • Az iparon belül döntő (96 százalékos) súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 5,3, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 0,1 százalékkal mérséklődött, ugyanakkor a csekély súlyú bányászat kibocsátása 5,2 százalékkal nőtt.
  • A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 26 százalékát képviselő járműgyártás volumene 11,5 százalékkal visszaesett az előző év azonos hónapjához mérten. A közúti gépjármű gyártása 16,1, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 10,8 százalékkal csökkent.
  • A feldolgozóipari termelés 10,2 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 0,4 százalékkal meghaladta a 2024. júniusi szintet. A két legnagyobb alágazatot tekintve az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 6,2 százalékkal csökkent, ugyanakkor a számítógép, perifériás egység gyártása 5,1 százalékkal nőtt.
  • A 9,6 százalékos feldolgozóipari súlyú villamos berendezés gyártása 0,1 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A két legjelentősebb súlyú alágazatból az akkumulátor, szárazelem gyártásának volumene 7,3 százalékkal bővült, míg a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készülék gyártásáé 4,4 százalékkal visszaesett.
  • A feldolgozóiparból 14 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 1,0 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához képest, ugyanakkor mind a hazai, mind a külpiaci eladások mérséklődtek. A legnagyobb (22 százalékos) súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 3,0 százalékkal emelkedett az előző év júniusához viszonyítva. Hat alágazatban bővült még a termelés, a legkevésbé (1,4 százalékkal) a takarmány gyártásában, a leginkább (28 százalékkal) a csekély súlyú halfeldolgozás, -tartósításban. A többi négy alágazatban 1,7 és 16,9 százalék között csökkent a kibocsátás, a legnagyobb mértékben a növényi, állati olaj gyártásában.
  • A két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 3,6, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 8,7 százalékkal kisebb volt az előző év azonos hónapjához mérten.
  • Folytatódott a visszaesés a 3,6 százalékos feldolgozóipari súlyú kokszgyártás, kőolaj-feldolgozásban: a kibocsátás 3,5 százalékkal csökkent júniusban, főként a kivitel visszaesése miatt, míg a belföldi értékesítés bővült.
  • A legnagyobb mértékben, 16,7 százalékkal a vegyi anyag, termék gyártása maradt el az egy évvel korábbitól, nagyrészt a műanyagalapanyag-, a műtrágya-, nitrogénvegyület-, illetve a szerves vegyialapanyag-gyártás jelentős visszaesése miatt.

2025. január–júniusban az előző év azonos időszakához képest:

  • Az ipari termelés 3,9 százalékkal csökkent. Az összes értékesítés 64 százalékát adó külpiaci eladások volumene 1,6, a 36 százalékot képviselő hazai értékesítésé 3,4 százalékkal mérséklődött.
  • A feldolgozóipar tizenhárom alága közül tizenegyben visszaesett a termelés, a legnagyobb mértékben, 14,7 százalékkal a villamos berendezés gyártásában. A legnagyobb alág, a járműgyártás kibocsátása 3,3 százalékkal csökkent. Két alágban nőtt a termelés volumene, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában 5,1, a fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenységben 3,4 százalékkal.