A saját maga által megszabott határidő alapján alig egy hete maradt a kormányzatnak, hogy megalkossa azt a stratégiát, amivel egyrészt ellensúlyozza az amerikai vámok magyar gazdaságra kifejtett várható negatív hatását, másrészt valahogy megállítsa a hazai ipari teljesítmény további visszaesését. 

Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a legutóbbi Kormányinfón leszögezte,

iparvédelmi és munkahelyvédelmi akcióterv elfogadására van szükség, és szerinte ez a következő két hétben meg is történik.

Felidézte, hogy Európa számtalan országában vita indult a Donald Trump amerikai elnök és Ursula von der Leyen közti kereskedelmi megállapodásról. Gulyás Gergely arról is beszélt, hogy augusztus 1-jén Szijjártó Péter külügyminiszter tíz nagy gazdasági társasággal tárgyalt, és az elmondottak szerint ezen cégek helyzetértékelése a gazdasági károk szempontjából hasonló vagy megegyező a kormányéval. Megerősítette, hogy a tízek, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM), illetve a nemzetgazdasági tárca javaslatai alapján állítják össze a stratégiát. 

Múlt hét végén közölte a KKM, hogy a kormány munkacsoportot hozott létre tíz stratégiai partnervállalattal az amerikai-európai vámmegállapodás negatív következményeinek kiküszöbölése érdekében. Szijjártó Péter

  1. az Audival,
  2. a BMW-vel,
  3. a Mercedesszel,
  4. a Richterrel,
  5. a Samsung SDI-val,
  6. az SK Onnal,
  7. a CATL-lel, valamint
  8. a Bosch-sal,
  9. a Densoval és
  10. a GE képviselőivel,

azaz a Magyarországról az Egyesült Államokba a legtöbbet exportáló vállalatokkal folytatott egyeztetést.

Olyan javaslatokat és intézkedéseket dolgozunk ki közösen, amelyek megvédik a magyarországi munkahelyeket és megvédik a magyarországi ipart attól a kudarctól, attól a sok-sok hibától, amelyet Ursula von der Leyen elnök és az Európai Bizottság az elmúlt időszakban elkövetett, és amelyek éppen most egy vámmegállapodásban csúcsosodtak ki az Egyesült Államokkal, amelynek kapcsán az Egyesült Államok jól járt, Európa meg rosszul járt

– magyarázta a munkacsoport megszervezése kapcsán Szijjártó Péter. 

Gulyás Gergely az Economx kérdésére a Kormányinfón elmondta, egyelőre még nem számolta ki a kabinet, mekkora veszteséget okozhat a magyar gazdaságnak a kereskedelmi megállapodás,

de tudunk olyan intézkedéseket hozni, amelyek ezt a kárt csökkentik. 

Abból a szempontból viszont optimista a Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy hiába az ipar bezuhanása(valójában eddig még soha nem volt olyan távol a 2021-es havi átlag, mint idén júniusban), Magyarországról jó eséllyel nem fog elmenekülni az autóipar, és az idei év végén, vagy a jövő év elején hatalmas új kapacitások kezdik meg a termelésüket. Az ipari termelés a matematika szabályai alapján nőni fog – tette hozzá.

Úgy látja, hogy már az Európai Bizottság sem tudja sokáig rontani az európai versenyképességet, amit szerinte nemcsak az amerikai vámnehézségek, hanem a kínaiakkal szembeni elzárkózás is okozott. Ugyanakkor azt is elismerte Gulyás Gergely a felvetésünkre, hogy a magyar növekedésnek is sokkal többnek kellene lennie, de emellett olyan egyedülálló jelenséget is látunk például, hogy a világháború óta először az osztrák gazdaság két egymást követő évben is recenzióban van. 

Mindenesetre a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint

2025 júniusában az ipari termelés volumene 4,9 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, miközben a szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás pedig 1,2 százalékkal volt kisebb az 2025. májusinál.

A KSH szerint szerint bár a legnagyobb súlyú alágak közül az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában, valamint a villamos berendezés gyártásában kismértékű növekedés következett be, ugyanakkor a járműgyártás kibocsátása jelentősen visszaesett, de ennek mértéke az első becslésből még nem derült ki.

Az ipari termelés az év első hat hónapjában 3,9 százalékkal kisebb volt, mint 2024 azonos időszakában.

Az ipari teljesítmény kapcsán a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kiemelte, a kormány továbbra is elkötelezett amellett, hogy a magyaroroszági ipar és a hazai kkv-k fejlődését célzott, rugalmas és versenyképes finanszírozási eszközökkel támogassa. Annak érdekében, hogy minél több kkv jusson forráshoz a kormány döntött és a Demján Sándor „1+1 KKV Beruházás-élénkítő Támogatási Program” keretét 48 milliárd forintról 130 milliárd forintra emelte, így 450 helyett közel 1800 vállalkozás beruházásának megvalósítását teszi lehetővé. A programnak köszönhetően már több mint 500 vállalkozás jutott hozzá a támogatási forráshoz, összesen 45 milliárd forint értékben. A beruházások országszerte elindultak, a program érdemi lendületet ad a hazai kkv-k technológiai megújulásához és növekedéséhez - hangsúlyozta az NGM. 

Arra is kitértek, hogy a kormány a legkedvezőbb konstrukciók kialakításával támogatja a hazai kkv-k beruházásait, ennek köszönhetően a Széchenyi Kártya Programban bevezetett alacsonyabb kamatszintek látványosan felpörgették a magyarországi vállalkozások beruházási kedvét. A Demján Sándor Program keretében a beruházási hitelek kamatszintje 2024 november óta 5 százalékról 3 százalékra csökkent, ezzel is hozzájárulva a kkv-k versenyképességének erősítéséhez. Az idei év első hét hónapjában 10.081 hiteligényt fogadtak be a programban résztvevő bankok 310,7 milliárd forint értékben. Ez darabszámban 34 százalékkal, a kért hitelösszeg tekintetében pedig 18 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi szintet.

Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint viszont május után júniusban is kellemetlen meglepetést okozott a magyar ipar teljesítménye. Persze az alapvetően gyenge második negyedéves GDP adatközlést követően lehetett sejteni, hogy nem feltétlenül számíthatunk erős negyedévzárásra az ipartól, tette hozzá. Havi alapon 1,2 százalékkal csökkent az ipari termelés volumene. Ezzel párhuzamosan az év per év index 4,9 százalékos visszaesést mutat. Szerinte viszont ennél is beszédesebb talán a fix bázisú index alakulása. A 2021. év átlagos havi teljesítményéhez viszonyítva az ipari kibocsátás volumene 7,9 százalékos elmaradást mutat.

Ez így önmagában talán nem mond semmit, de ha eltekintünk a Covid-lezárások okozta átmeneti termelésleállástól, akkor legutóbb 2018 őszén láthatunk hasonló termelési adatokat. Annak ellenére tehát, hogy néhány jel már talán arra utalt, hogy az ipar elérhette a mélypontját, még lejjebb csúszott a gödörben az első fél év végére. Mondjuk ezt azért, mert míg egy-két hónappal ezelőtt úgy tűnt, hogy a fixbázisú index trendje stagnálásba váltott, a mai adat alapján egyértelművé vált, hogy a negatív trend folytatódik

– foglalta össze Virovácz Péter. 

Mindenesetre ha minden jól megy, akár már a jövő héten megismerhetővé válik a kormányzat új iparvédelmi és munkahelyvédelmi akcióterve.

Kapcsolódó