Az ingatlanipar jelenleg számos kihívással és változással néz szembe globális szinten, eltérő alapon kezdődhet meg az ágazat újjáépítése, 2024 kulcsfontosságú lehet az ingatlanpiaci szereplők talpra állása szempontjából – állapítja meg a Deloitte tanulmánya. Az üzleti hatékonyság növelése érdekében és az uniós szabályozás értelmében is fókuszba került a fenntarthatóság, miközben a válaszadók 54 százalékának jelentős kihívást jelent az ESG-nek való megfelelőség.

Az ESG jelentés egy olyan dokumentum, amelyet a szervezet tesz közzé a nem pénzügyi teljesítményére vonatkozó lényeges információkról, magukban foglalva a különböző környezetvédelmi (Environmental), társadalmi (Social) és vállalatirányítási (Governance) szempontokat. Az ESG közzétételek az információk széles körét tartalmazzák az alábbi területekről, mint például: üvegházhatású gázkibocsátás, energia- és vízfelhasználás, hulladékgazdálkodás, biodiverzitás, egészség és biztonság, sokszínűség, emberi jogok, adatvédelem vagy akár az üzleti etika témaköre.

A Deloitte globális ingatlanpiaci felmérése Észak-Amerikában, Európában, Ázsiában és a csendes-óceáni térségben vizsgálta az ingatlantulajdonosok és befektetők véleményét, és a tanulmány megállapítja: a járvány időszakát követően

  • megváltozott a munkavégzés helye,
  • új geopolitikai feszültségek keletkeztek
  • és instabillá váltak a pénzügyi piacok.

Ezek a tényezők jelentős bizonytalanságot okoztak az iparágban, melyekre válaszul az ingatlanpiaci vezetőknek át kell alakítaniuk az ingatlantulajdonlásukra és ingatlanbefektetéseikre vonatkozó stratégiájukat.

Az elkövetkező 12-18 hónap meghatározó lehet az átalakulás tekintetében. A status quo fenntarthatatlannak bizonyult, kritikus felismerések és stratégiai átrendeződések kombinációjára számíthatunk, amelynek következtében az ingatlancégeknek újra kell pozícionálniuk magukat

– mondta Kohári Gábor, MRICS, a Deloitte ingatlantanácsadási vezetője.

Világviszonylatban a megnövekedett kamatlábak és tőkeköltségek miatti aggodalmak állnak az első helyen. A magasabb finanszírozási költségek mellett 2023 első felében az ingatlantranzakciók volumene

  • globálisan 59 százalékkal,
  • az Egyesült Államokban 63 százalékkal,
  • Európában pedig 62 százalékkal csökkent.

A vállalatvezetők várakozása továbbra is az, hogy a tervezett ingatlanvásárlásaikhoz a szigorodó hitelfeltételek és magasabb hitelköltségek miatt 2024-ben is nehezebben fognak tudni forrást bevonni. 

Az ingatlanszegmenseket tekintve világviszonylatban az irodapiac helyzete tűnik a legsérülékenyebbnek.

Mind a külvárosi, mind a belvárosi irodaszektor megítélése nagyot romlott az utóbbi egy évben a hibrid munkavégzés miatti csökkenő területigénnyel. A belvárosi irodák megítélése a tavalyi elsőről idén a tizedik helyre esett vissza, miközben a külvárosi irodák megítélése is öt hellyel, a hetedikre helyre esett.

Az Egyesült Államokban az irodaterületek tényleges kihasználtsága (ami nem azonos az épületek bérbe adottságának mutatójával) a pandémiát megelőző szint 50%-a alatt maradt, szemben az európai 70-90%-as szinttel.

Nemcsak a home office, a rugalmas munkaidő is versenyelőny a cégeknek

De hogy állnak a hazai cégek a négynapos munkahéthez? Bővebben >>>

Az irodák kihasználatlansága minden nagyobb régióban nőtt, globálisan az iroda ingatlanok értéke mintegy 5%-kal csökkent - ezen belül természetesen jelentős földrajzi eltéréseket tapasztalni. A legtöbb régióban fókuszba kerültek a lakhatással és az öregedő társadalommal kapcsolatos ingatlanhasználói igények és piaci lehetőségek.

A klasszikus kereskedelmi szegmenseken túli alternatív szektorok, például a bérbeadásra fejlesztett, ún. built-to-rent, többlaklásos társasházak jelentős térnyerését mutatják. A szegmens megítélése öt helyet ugrott a második helyre, melyet az idősotthonok szegmense követ

– mondta Kohári Gábor.

A fenntarthatósággal kapcsolatos szabályozások világszerte gyorsan fejlődnek.

A nem túl távoli jövőben az EU-ban tevékenykedő minden vállalat beszámolójában részletes ESG-mérőszámokat kell majd közölni. Ugyanakkor sok ingatlantársaság még nem áll készen arra, hogy megfeleljen a környezetvédelmi, társadalmi és irányítási előírásoknak: Európában a válaszadók 54 százalékának jelentős kihívást jelent az ESG-nek való megfelelőség.

Az Európai Parlament 2023. március 14-én fogadta el az épületek energiateljesítményéről szóló irányelvet, amely ambiciózus célokat tűzött ki a nulla szén-dioxid-kibocsátás 2050-ig történő elérésére, és több köztes határidőt is megszab.

Az ingatlanok üzletileg fenntarthatóbbá tételének egyik legfontosabb katalizátora az energiafelhasználás szintjének és költségének csökkentése, ami a korábbi évektől nehezebb piaci környezetben komoly feladat elé állítja a társaságokat. A Deloitte elemzése szerint több tényezőt célszerű fontolóra venni:

  • Üzleti prioritások meghatározása - azoknak a tényezőknek az azonosítása, melyeknek jelentős a hatása a működési eredményességre és a fenntarthatósági célok elérésére.
  • A szén-dioxid-kibocsátás csökkentését célzó új technológiákat és innovatív üzleti megoldásokat magában foglaló transzformációk - ez stratégiai prioritás az ingatlanok értékének megőrzése érdekében.
  • A tiszta energia megoldásokra való átállás felgyorsítása - az épületek energiafelhasználása a globális energiafogyasztás jelenleg mintegy harmadát teszi ki. A válaszadók több mint egyharmada (38 százaléka) azt mondta, hogy a vállalatuk a következő egy évben az ingatlanukra megújuló energiaforrásokat telepít, vagy ilyen forrásból származó energiát vásárol.