Az idei tavasz a tavalyinál sokkal hidegebb – hazánkban –, de nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy 2024 tavasza a mérések kezdete óta a legmelegebb volt - mondta Szabó Péter az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatója, a Másfélfok szerzője az Infostartnak. Az idén január vagy március elejétől május közepéig a klímaátlagnál összességében mintegy fél fokkal melegebb volt, de a május ténylegesen hűvösebb. Az, hogy az idei tavaszt hidegebbnek érezzük, elsősorban azért van tehát, mert a múlt évhez viszonyítjuk – magyarázta az éghajlatkutató.
Egy melegedő éghajlatban előfordulnak hidegebb periódusok is.
Amikor a poláris örvény néha-néha meggyengül, leáll, a hideg levegő délebbre tud árami, akár tartósan is, és ilyenkor fordulhat elő, hogy míg Magyarországon két-három hétig az átlagosnál hűvösebb lesz, miközben Izlandon 26-27 Celsiust mérnek. 2021 tavaszán is hasonló jelenség volt, akkor amikor hideg, sarkvidéki eredetű levegő érkezett a térségünkbe, ami óriási fagykárokat okozott a gyümölcsösökben – emlékeztetett Szabó Péter.
Nem szabad kijelenteni, hogy a soron következő májusok hasonlók lesznek az ideihez.
Az évszakok nem tűnnek el: mindig lesz egy meleg, nyári évszakunk és egy hideg, téli évszakunk, a kettő között pedig lesz a hideg és a meleg „harca”. Az átmeneti évszakok esetében nem meglepő, hogy az átlagoshoz képest „ugrálást” tapasztalunk.
Az ELTE meteorológiai tanszékének kutatói elemzésükben most arra jutottak, hogy a tél – az ötven évvel ezelőttiekhez képest – jelentősen lerövidült, míg a tavasz és a nyár hossza 25-25 nappal megnőtt, az ősz viszont nem változott.
