Az idei év legjelentősebb egyházpolitikai világeseménye volt, hogy májusban a chicagói születésű Robert Prevostot választották meg katolikus egyházfőnek. Ezután az ultrakonzervatív amerikai körökben és Európa szuverenista kormányaiban felcsillant a remény, hogy
vége lehet a Ferenc pápa által képviselt „balos elhajlásoknak”,
és egy, a republikánus értékekhez közelebb álló, pragmatikus pápa foglalja el Szent Péter trónját.
Ám az illúziók mára látványosan összeomlottak: XIV. Leó pápa tudatosan eltávolodott Donald Trump politikájától, sőt, most már
nyílt konfrontációt hirdetett az Egyesült Államok elnökével
– hívja fel a figyelmet a Népszava.
A migrációs politika után Ukrajna végképp benyomta a gombot
A lap felidézi: a konfliktus első jeleként egy interjúkötetben Leó pápa éles szavakkal bírálta az amerikai menekültpolitikát, „embertelennek” nevezve a bevándorlókkal való bánásmódot.
Korábban megírtuk: a bevándorláspolitika mellett a pápa Trump gazdaságpolitikáját is kifogásolta, mivel szerinte a globális piac rendszere sok embert taszít mélyszegénységbe. Sőt, még a tavalyi elnökválasztási kampány idején azt is megjegyezte, hogy az abortuszkérdésben is életellenesnek tartja a jelöltek meggyőződéseit.
Személyesen érintett
A német Welt magazin rámutat: XIV. Leó migránsok jogaiért folytatott küzdelme valószínűleg összefügg a hátterével is. Prevost Chicago bevándorlók által dominált déli részén nőtt fel, amerikai állampolgársága mellett perui állampolgársággal is rendelkezik. Mielőtt pápa lett, hosszú éveken át misszionáriusként, majd érsekként élt a kis dél-amerikai országban. A MAGA (Make America Great Again) mozgalom számos vezető személyisége élesen reagált a pápa kritikájára, míg az Amerikai Katolikus Püspöki Konferencia egyetértett és elítélték az önkényes tömeges deportálásokat.A diplomáciai feszültség viszont nemrég szintet lépett, amikor a pápa törökországi és libanoni útjáról hazafelé tartva közölte a sajtóval, hogy óva inti Donald Trumpot a fegyveres konfliktustól, inkább párbeszéd kellene – ezzel arra reagált, hogy az elnök lezárta a venezuelai légteret és a katonai akciót sem zárta ki Nicolás Maduro rendszere ellen.
Ez viszont már nemcsak erkölcsi dorgálás volt, hanem
Donald Trump geopolitikai törekvéseinek határozott bírálata
– állapítja meg a Népszava elemzése, amely rámutat: a végleges szakítás a napokban következett be az olaszországi Castel Gandolfóban, ahol az egyházfő a pápai rezidencián fogadta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, Trump felvázolt béketervének ismeretében.
Üzenet Magyarországnak is: a Vatikán nem hagyná ki Európát
Leó pápa a megbeszélés után bejelentette: a béketárgyalások megtartása Európa bevonása nélkül irreális, és az amerikai elnök nemzetbiztonsági stratégiája „hatalmas változást” jelent abban a szövetségi rendszerben, amely éveken át garantálta a Nyugat egységét.
Ez pedig egyértelmű kritikája volt a sokak által megosztónak tartott USA-politikának, valamint
erős kiállás az Európai Unió egysége és döntéshozói jogköre mellett
– a pápának nem tetszik, hogy ezt Trump igyekszik figyelmen kívül hagyni.
A lap szerint a bírálat Magyarországnak sem lehet túl jó üzenet, annak fényében, hogy a külpolitikai stratégiánk az elmúlt időszakban arra épült, a néhai Ferenc pápa békemisszióját és Trump visszatérését egy tengelyre fűzve
Orbán Viktor közvetítő szerepet tölthet be a béke megteremtésében
– a vízió Leó pápa nyilatkozataival összeomlani látszik.