Az Európai Bizottság (EB) új iparpolitikai terve szerint a külföldi cégek csak akkor léphetnének be az uniós piacra, ha helyi vállalatokkal társulnak. A „kényszerített vegyes vállalat” modellt a Kínából ismert mechanizmus alapján alakítanák ki - tudta meg a Politico.

A tervezet szerint az EU-ban a 100 millió eurót meghaladó külföldi befektetések a „kulcsfontosságú stratégiai ágazatokban” kötelező hatósági vizsgálat alá esnének. Emellett

  • a külföldi befektetők legfeljebb 49 százalékos részesedést szerezhetnének az érintett iparágakban működő uniós vállalatokban,
  • technológiai tudást kellene megosztaniuk,
  • a bevételek legalább 1 százalékát uniós kutatás-fejlesztésre kellene fordítani,
  • a szellemi tulajdonjogok európai kézben maradnának,
  • és a gyártási termékek felét az EU-n belül kellene beszerezni.

Hasonló szabályokat már Franciaország alkalmaz a kritikus ágazatokban, és Párizs aktívan lobbizott az uniós szintű bevezetésért. A javaslat célja, hogy 2030-ra az ipari termelés az EU bruttó hozzáadott értékének legalább 20 százalékát adja, szemben a 2020-as 14,3 százalékkal.

A kritikusok hitelességi problémát látnak az elképzelésben, mondván, hogy az unió éveken át panaszkodott a kínai kötelező vegyesvállalati követelményekre, most pedig visszafordul, és ugyanazt akarja csinálni. Sokan a stratégia gyakorlati sikerét is megkérdőjelezik, hiszen a kínai modell azért működött, mert az óriási belföldi piac hatalmas gazdasági előnyöket kínált a külföldi befektetőknek.

Magyarország számára különösen érzékeny lehet a szabályozás, mivel a közelmúltban számos kínai beruházást vonzott, amelyekhez adókedvezményeket biztosított

- írta a Portfolio. Az új szabályok a hazai cégeknek tőkeerős partnert követelnének a kínai vállalatok mellé, miközben az EU-s támogatási szabályok korlátozzák az állami szerepvállalást a közös vállalatokban.

A kiszivárgott brüsszeli terv a végleges javaslattól jelentősen eltérhet, az EB már kétszer halasztotta el a terv közzétételét. Svédország pedig már állást is foglalt a javaslat ellen, hangsúlyozva, hogy a stratégiai ágazatok védelmére már most is léteznek hatékony mechanizmusok.

Kapcsolódó