Az USA protekcionista vámpolitikája hetek óta borzolja a kedélyeket a nemzetközi piacokon: ahogy arról többször is beszámoltunk, a részvényárak jelentős esést szenvedtek el, Kína drasztikus lépésekkel válaszolt, míg az EU is a lehetséges ellenintézkedésekről tárgyal.

Az európai élelmiszerkereskedelemben is aggódnak, hogy a kitartó infláció árnyékában milyen hatással lesz Donald Trump vámpolitikája és az esetleges áremelkedések miként vethetik vissza a fogyasztást, illetve a nemzetgazdaságok teljesítményét. 

Németország és Európa meghatározó kiskereskedelmi szereplője, a Penny és a Billa láncokat is jegyző Rewe-csoport vezérigazgatója most hűti a kedélyeket: Lionel Souque nem számít észrevehető áremelkedésre a német szupermarketekben a vámháború következtében, szerinte az iparág képes lesz kezelni a hatásokat, nem szállnak el újra a fogyasztói árak. 

Ezzel együtt jelezte, hogy néhány termék ára az ellenvámok miatt felszökhet, bár csak alig észrevehető módon, mivel az európai piacon árult amerikai márkák nagy része, mint például a Coca-Cola vagy a Mars, nem az Egyesült Államokban, hanem Európában kerül le a gyártósorról. 

Nem száműzik az USA termékeit

Mint megírtuk, a német vásárlók jelentős része ellenzi Trump protekcionista intézkedéseit és agresszív kereskedelempolitikáját, amire sokan úgy reagálnak, hogy nem választják az amerikai árucikkeket, illetve a szolgáltatásokat, sőt, van ahol a tiltakozás jeléül az üzletekben felborogatják az USA márkáit a polcokon. 

A vezető kereskedelmi szereplő, a Rewe főnöke szerint viszont nem szabad „megőrülni” az amerikai elnök döntései miatt, hanem higgadt összefogással lehet kivédeni a negatív hatásokat, például támogatni az európai piacokat a helyi termékek vásárlásával.

A Spiegelnek adott interjúban kijelentette: a Rewe nem reagál Trump vámpolitikájára az amerikai termékek kiiktatásával a kínálatból, mert a bojkott azokat a munkavállalókat érintené rosszul Európában, akiket amerikai cégeknél alkalmaznak.

Ugyanakkor megjegyezte, hogy bár rövid távon nem kell tartani jelentős drágulástól a tarifaviták miatt, ám az, hogy az Egyesült Államok elvetette a klímacélokat, az elkövetkező években megnehezíti az európai nagyvállalatok dolgát, amelyek továbbra is elkötelezettek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése mellett.

Durva áremeléseket fizethetnek meg a németek

Elemzők mindenesetre aggódva figyelik az inflációt fő nyugati partnerünknél is, ahol tavasszal tovább nőttek az élelmiszerárak.

A német statisztikai hivatal adatai szerint a növekedés átlagosan három százalékos volt az előző évhez képest – márciusban különösen érintett volt a paprika a 34,5 százalékos áremelkedéssel, de nagyot drágult több zöldség, így az uborka, a paradicsom is.

Nemcsak a magyar élelmiszerüzletek látogatói érzékenyek az árakra: a németországi fogyasztói tanácsadó központ nemrég megállapította, hogy Európa legnagyobb gazdaságában 2021 óta körülbelül 30 százalékkal nőttek az élelmiszerárak. Ezen belül az étkezési zsírok és olajok körében közel 65 százalékos volt a drágulás, míg a kenyerek, pékáruk árai több mint 37, a húsoké 35, a tejtermékeké 32 százalékkal nőttek – derül ki a Ruhr24 gyűjtéséből.

A Stiftung Warentest pedig megfigyelte ugyanazt a jelenséget, ami itthon is tapasztalható: eszerint míg korábban a nagy kereskedelmi láncok saját márkás termékeinél az olcsóság volt a fő vonzerő, az ilyen árucikkek árai csaknem kétszer olyan mértékben emelkedtek az inflációs sokk óta, mint a gyártói márkás termékeké.

Ráadásul egyre több rejtett áremelés is történik, például az alacsonyabb töltési mennyiségek vagy az új, egyszerűbb alapanyagokat felhasználó receptek miatt.

Az amerikaiak is nyitogatják a pénztárcát

Az Egyesült Államokban márciusban ugyan váratlanul lelassult az infláció az alacsonyabb energiaárak miatt, ám az alapvető szükségleti cikkek árai továbbra is magasak.

Mark Kelly amerikai szenátor a minap a közösségi médiában egy próbavásárlás alapján közölte, hogy hét alapvető élelmiszerért (mint például a saláta, a tojás és a mogyoróvaj) 46,73 dollárt (41,09 eurót, azaz körülbelül 16700 forintot) kellett fizetnie, amiért egy Arizonában minimálbért kereső munkavállaló három órát kell dolgozzon – számol be az Express.

Húsvétkor a madárinfluenza miatt megugrott tojásárak is téma volt: az ünnep előtt egy tucatért közel hét dollárt kértek az USA üzleteiben, ami január óta átlagosan két dolláros áremelkedést jelent.

A széles körben elterjedt aggodalmakkal ellentétben viszont Trump nagypénteken kijelentette, hogy az élelmiszerárak csökkentek, a tojás ára pedig csak „túl alacsony” volt eddig. 

A vásárlóerő érdekében inkább fokozatos enyhítésre van esély 

Magyarországon a kormány nagy figyelemmel követi az élelmiszerinfláció alakulását, és kedvezőtlen tendenciák esetén meghosszabbíthatja vagy kiterjesztheti más árucikkekre is a május végéig érvényes, közel ezer terméket érintő árrésstopot.

Megírtuk: Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter jelezte, hogy mivel az eddig 18,8 százalékos árcsökkenést elérő intézkedés kivezetése újabb emeléseket hozhat, a döntés előtt mérlegelni fogják a kockázatokat, és lehetséges, hogy csak fokozatosan mentesítik a piacot a korlátozás alól. 

Semmiféleképpen nem engedhető meg, hogy az árnövekedés és az élelmiszer-infláció 5 százalék fölé visszajöjjön – fogalmazott. Ez azért is kulcsfontosságú, mert a reálbérnövekedést fenn kell tartani, amelyre a legnagyobb veszélyt az infláció jelenti.

Kapcsolódó