Komoly színpadi elemekkel és erős
politikai szlogennel megtámogatva avatta fel augusztus közepén Orbán Viktor miniszterelnök a német Rheinmetall zalaegerszegi
gyárát,
ugyanakkor a látványos felszín alatt a hazai kkv-szektor, sőt a
startupok számára is lehetőséget nyújthat a magyar védelmi
iparban elkezdődött fejlesztés. Erről és a gyilkos robotokról
is kérdeztük Csiki Varga Tamást, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem
(NKE - Eötvös József Kutatóközpont, Stratégiai Védelmi
Kutatóintézet) tudományos főmunkatársát.
A drónok háborúja
A magyar kormányfő a Rheinmetall
Hungary ünnepélyes megnyitóján egyébként azt is bejelentette,
hogy a német fegyvergyártóval együttműködő izraeli Uvisionnal
is megállapodtak. Mint mondta,
„vegyesvállalatot hozunk létre Magyarországon harci drónok gyártására”,
amely
„németekkel és izraeliekkel közösen gyárt és fejleszt haditechnikát”.
Arról egyébként már korábban lehetett hallani, hogy hazánk a
HERO-eszközcsaládba tartozó harci drónokat vásárol, a szakmában
nem is jelentett meglepetést a Uvisionnal aláírt megállapodás,
ugyanakkor arról még nincs hivatalos információ, hogy pontosan
milyen típusú eszközöket kíván hazánk beszerezni –
magyarázta Csiki Varga Tamás.
A szakértő még a laikusok számára
is érzékeltetni tudta, milyen széles a spektrum. Vannak az egészen
kicsi, három-négy kilogrammos drónok, amelyek félkilogrammos
robbanóanyag hordozására képesek, és személyek, gyalogos
katonák ellen lehet őket bevetni. Ezek az öngyilkos drónok, vagy
kicsit hangzatosabban a „lézengő lőszerek” (loitering
munitions). A lista másik végén ott vannak azok a szerkezetek,
amelyek önmagukban százötven kilogramm súlyúak, és akár
kétszáz kilométer távolságra, tízórás repülési idővel is
eljuttatják a rájuk szerelt ötven kilogramm robbanóanyagot.
Ezeket megerősített, nagy értékű célpontok, vezetési pontok és
kommunikációs eszközök, légvédelmi rendszerek, repterek,
logisztikai bázisok ellen vetik be.
Sajnálatos módon
a drónok háborújáról egy borzalmas szakmai bemutatót láthatunk Ukrajnában.
Adódik a kérdés, mennyiben változtatta meg a
hadviselést a dróntechnológia használata.
Csiki Varga Tamás ezzel kapcsolatban
felidézte, hogy az első drónok háborúja a 2020-as hegyi-karabahi
háború volt Azerbajdzsán és Örményország között. A pilóta
nélküli eszközöket használták felderítésre, célmegjelölésre
és bizonyos mértékű csapásmérésre is. Ugyanakkor a kettős
felhasználású technika, azaz a civil drónok katonai célból
történő ilyen mértékű tömeges felhasználása az ukrajnai
háború előtt még nem volt tapasztalható. Nemcsak az ellátási
kapacitás, hanem tragikus módon a felhasználási igény is adott,
így a katonai szakértők nagyon sok értékes információt
szereztek az elmúlt másfél évben erről a technológiáról.
Ilyen például a korai felderítés. Az oroszok a védelmi állásaik
elé is telepítenek szenzorokat és drónokat, hogy az ukrán
ellentámadásokat minél korábban észleljék. A tüzérségi
eszközök felderítésére is használja ezeket mindkét fél. Ha
egy megfigyelt területen az ellenséges tüzérség aktív, a drón
beazonosítja az ágyú, vagy tarack helyét, célként megjelölve a
saját ütegeik számára.
Ilyen szempontból mondhatjuk, a gyilkolásra fordított pénzmennyiség arányaiban valóban nem olyan magas, ahol drónokat alkalmaznak
– tette hozzá.
Magyar ötlettel a NATO védelmében
A Stratégiai Védelmi Kutatóintézet
főmunkatársa kitért a kettős felhasználású technológia
használatával kapcsolatos változásokra is. Korábban ugyanis a
technológiai fejlesztések, a célzott kutatási projektek a
haderőtől származtak (például: a teflon, mikrohullámú sütő).
A katonaságnál összpontosult az állami finanszírozási háttér.
Ugyanakkor a hidegháború második felétől, a hetvenes-nyolcvanas
évek óta ez a helyzet az Egyesült Államokban – és fokozatosan
máshol is – megváltozott. A kutatás-fejlesztéshez szükséges
tőke sokkal inkább a civil oldalon jelent meg. S ezek az innovációk
sokszor nem is a katonai felhasználás érdekében indultak el, a
társadalom számára hasznos feladatokat akartak megoldani. Azonban
az is világos, hogy sokféle civil technológia alkalmas akár egy
az egyben, akár módosításokkal katonai célokra is.
Egy drón megfigyelheti az időjárást és az ellenséges katonai mozgásokat is, vihet magával ezer liter permetezőszert, segítve a mezőgazdasági termelést, vagy szállíthat bombákat, rakétákat is.
Mindenesetre az látható, hogy az
innováció a civil szférából görget át új technológiákat a
katonai felhasználás felé – magyarázta a szakértő.
A startupok szerepe is kettős.
Egyrészt a magyar honvédség szeretné az innovációba becsábítani
a képzett mérnököket, AI-szakértőket, akik új megoldásokkal
képesek előállni. Másrészt a startupok kapcsán megjelenik
egyfajta forrásigény is; a haderő nem tud arra játszani, hogy egy
ötlet bejön-e vagy sem, de a civil szférában működő kockázati
tőkealapok finanszírozhatják ezeket a projekteket.
A most épülő hazai védelmi ipari
innovációs ökoszisztéma egy másik lehetőséget is felkínálhat
a magyar cégek számára a Rheinmetallhoz hasonló nagy cégek
megjelenésével. Ezeknek a gyártóknak ugyanis szükségük van egy
komplett beszállítói láncra – magyarázta Csiki Varga Tamás.
Nem lehet és nem is érdemes minden alkatrészt Németországból
behozni a zalaegerszegi üzembe. Költséghatékonyabb magyar kis- és
középvállalkozások számára kiszervezni például a
fémmegmunkálást. Még akkor is, ha ehhez be kell fektetni a magyar
kkv-szektorba.
Ideális esetben a startup-kultúra és az ellátási láncban megjelenő beszállítók közösen vehetik ki a részüket a hazai védelmi innovációkból.
Június 19-én hirdette meg a NATO a
DIANA (Defence Innovation Accelerator for the North Atlantic -
Észak-Atlanti Védelmi Innovációs Akcelerátor) innovációs
hálózat keretein belül az első három kihívását
- (ellenállóképesség katasztrófák és konfliktusok esetén,
- biztonságos információmegosztás, valamint
- információgyűjtés
és földalatti infrastruktúrák monitorozása).
A kiválasztási
program során az összes tagállamban várják azokat jelentkezőket
(hazánkban a győzteseket szeptember 25-én jelentik be), akik
megoldásokkal, ötletekkel tudnak szolgálni. Az arra érdemeseket
pedig többek között pénzügyileg és marketing szempontok szerint
is támogatják, a NATO-akkreditált zalaegerszegi tesztközpontban
pedig teszteltetik, hogy aztán az elképzelések piacképesekké
váljanak.
A NATO is felismerte a jövő
technológiáit, a radarérzékelést zavaró különleges
fémbevonatoktól kezdve, az automatizáción és a mesterséges
intelligencián keresztül egészen a biotechnológiáig és a
lézereskutatásokig. S ha a megfelelő ötlet Magyarországról
érkezik, akkor azt valósítják meg – magyarázta az NKE
munkatársa.
Csiki Varga Tamás szerint teljesen
logikus, hogy a hadiipari fejlesztésben érdekelt cégek az olyan
hadipari központok köré csoportosulnak, mint amilyen Zalaegerszeg,
Kaposvár, illetve Budapest.
Gyilkos robotok
Az Economx szeptember 11-én egy
nagyszabású konferenciát tart a mesterséges intelligencia
gyakorlati hasznosításáról. Az egyik megválaszolandó kérdés,
hogy megjelennek-e a gyilkos robotok a hadszíntereken. Felvetésünkre
a Stratégiai Védelmi Kutatóintézet főmunkatársa elmondta,
vannak és lesznek olyan algoritmusok, automatizált rendszerek,
amelyek a döntési sebességet meggyorsítják, nagy mennyiségű
adatot aggregálnak, illetve döntési javaslatokat fogalmaznak meg,
de a gyilkolást kiváltó parancsot, racionális okokból is, az
ember nem fogja kiengedni a kezéből.
