Hiába a nyugatról időnként érkező, kedvezőtlen gazdasági jelentések, még mindig keményen tartja magát a mondás, hogy Németországban – legalábbis innen nézve – kolbászból van a kerítés.

Bár a recesszió továbbra is nagy nyomást gyakorol a szövetségi kormány gazdaságpolitikájára, szerdán jóváhagyták a német minimálbér emeléséről szóló törvényt, ami mintegy 46 millió foglalkoztatottból hatmillió embert közvetlenül érint.

Eszerint az állam által megkövetelt alapfizetésből élők bére január 1-jétől a jelenlegi 12,82 eurós (~4980 forintos) óránkénti értékről 13,90 euróra (5400 forintra) nő, míg 2027-től – további 70 centes emeléssel – eléri a 14,60 eurót (~5600 forintot).

Itthon – órabérben – jelenleg 1672 forint a minimálbér, és mint megírtuk, az elmaradt gazdasági növekedés miatt újra tárgyalják a jövő évi bérmegállapodást, ami a tervezettnél százalékokkal szerényebb lehet.

A keményen dolgozó emberek sikertörténete

A Morgenpost jelentette: a német kormány friss döntése jóváhagyta a munkaadói és a munkáltatói oldal képviselőiből álló Minimálbér Bizottság júniusi döntését a történelmi emelésről, ami nemcsak a németeknek jó hír, hanem minden legálisan foglalkoztatott, külföldi munkavállalónak is, mivel érinti a kollektív szerződéseket vagy az idénymunkások bérezését is.

Akárcsak nálunk, a németeknél is néhány évente döntenek a kiigazításról, amelyhez nem hagyták figyelmen kívül a rossz gazdasági kilátásokat.

Például, hogy legnagyobb nyugati partnerünk idén már a harmadik egymást követő, recessziós évét tapossa, míg a vállalatok versenyképessége mélypontra került, a csődök száma pedig az első félévben tíz éve nem látott szintre ugrott.

Mégis megszavazták a munkáltatóknak jövőre 2,2 milliárd euróba, az azt követő évben pedig 3,4 milliárd euróba kerülő emeléseket.

„A minimálbér növekedése

több millió keményen dolgozó ember sikertörténete” 

– fogalmazott a döntés kapcsán a szociáldemokrata munkaügyi miniszter, Bärbel Bas, aki szerint a gyenge gazdasági teljesítmény mellett is fontos, hogy érezhetően több pénzhez jussanak a munkavállalók, cserébe az erőfeszítéseikért.

Ez egy fontos lépés a nagyobb méltányosság és azok elismerése felé, akik nap mint nap működtetik országunkat – nyilatkozta.

A gyenge teljesítmény ellenére is kötelezik a cégeket a dolgozók nagyobb megbecsülésére

Nem a fogyasztók nyögik majd a költségeket

A minimálbérvita nem volt mentes a feszültségektől.

A munkaadók legjellemzőbb aggodalma szerint akár munkahelyekbe is kerülhet a jelentős emelés, a szakszervezetek viszont azzal érveltek, hogy

az emberek elcsigázottak az inflációtól, a lakhatás, a bevásárlás, a hitelek drágulásától,

ezért „szegénységbiztos minimálbérre” van szükség.

A Hans Böckler Alapítvány elemzése ráadásul cáfolja a cégek félelmeit – megállapították, hogy minden előzetes riadalom ellenére eddig is „nagyon jól alkalmazkodtak a minimálbérhez”.

A kormány szerint pedig nem várható, hogy a döntésnek különösebb árfelhajtó hatása lesz: legfeljebb mérsékelt drágulással számolnak egyes áruk és szolgáltatások terén, akkor is, ha a vállalatok a többletköltséget teljes mértékben áthárítják a fogyasztókra.

Küzdenek a kétszámjegyű emelésért

Magyarországon 2025-ben a minimálbér havi bruttó összege 290 800 forint (nettó 193 382 forint), míg a garantált bérminimum 348 800 forint – előbbi órában mérve 1672 forintot jelent.

Nemrég megírtuk: a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) újra tárgyalja a tavaly elfogadott hároméves bérmegállapodást, amelyben jövőre 13 százalékos emelést rögzítettek (bruttó 328 600 forintra), mivel elmaradt a várt dinamikus gazdasági növekedés.

Jelenleg az éppen hogy kétszámjegyű emelésre még van esély, bár a munkaadók ehhez adócsökkentést, például a szocho egy százalékos mérséklését várják el.