A migrációs hátterű munkavállalók ma már meghatározó szerepet töltenek be a német gazdaságban, különösen a munkaerőhiánnyal küzdő ágazatokban, miközben arányuk a közszférában és az oktatási szektorban jóval alacsonyabb - derül ki a német statisztikai hivatal (Destatis) 2024-es mikrocenzusából.

A német háztartások körében végzett reprezentatív felmérés adatai szerint

a foglalkoztatottak 26 százaléka tartozik a migrációs hátterű dolgozók körébe, vagyis ők maguk, illetve egyik vagy mindkét szülőjük 1950 után telepedett le Németországban.

Az adatok alapján a bevándorló hátterű munkavállalók aránya különösen magas azokon a területeken, ahol tartós szakemberhiány tapasztalható: a hegesztők és fémipari szakemberek körében 60 százalék az arányuk, míg a szakácsoknál és élelmiszeripari munkásoknál 54 százalék.

A vendéglátásban a munkavállalók több mint fele tartozik az említett csoportba,

valamint hasonlóan magas az arányuk a takarításban, a szállodaiparban, a raktározásban és a futárszolgálatoknál is.

Az idősgondozásban és az autóiparban - amelyek egyenként több mint egymillió munkavállalót foglalkoztatnak - a migrációs hátterű dolgozók aránya 32 százalék.

Ezzel szemben a mentőknél dolgozók körében az arányuk mindössze 8 százalék, az igazságügyi adminisztrációban 9 százalék, a mezőgazdaságban pedig 15 százalék. Az oktatásban és nevelésben is viszonylag alacsony a jelenlétük, mindössze 17 százalék.