Az online rendelés iránt eltökélt fogyasztók aránya az Európai Unióban egyre tekintélyesebb részt hasít ki a magáncélú vásárlások képzeletbeli tortájából. Magyarországon pedig szintén látványos méreteket ölt – évről évre egyre inkább – az otthon kényelméből vásárlók hányada.

Nem csoda, az AI-ügynökök térhódításával alapjaiban változik meg a vásárlás és a digitális fizetés világa; ráadásul egyre vadabb terméktípusokra is könnyűszerrel rá lehet bukkanni az internet nem is oly rejtett bugyraiban.

Az EU a tavalyi évben 23 olyan régió volt a statisztikai területi egységek nómenklatúrájának 2. szintjén (NUTS 2), ahol a 16 és 74 év közötti lakosság legalább 80 százaléka rendelt valamilyen árut vagy szolgáltatást interneten keresztül a felmérést megelőző három hónap folyamán – ez derül ki az Eurostat napokban publikált adatsorából, melyben a magyarországi arányokra is tüzetesen kitérnek.

Az unió statisztikai hivatalának adathalmaza nyomán látható, hogy a webáruházakban leginkább bízó 23 régió több mint fele Hollandiában helyezkedik el, ráadásul a Benelux-állam mind a 12 régiója ebbe a kategóriába tartozik. A fennmaradó – 11 régiót kitevő – részen Dánia (4 régió), Írország (mind a 3 régió), Svédország (3 régió) és a csehek fővárosi, prágai régiója osztozik.

A közép-holland régió, Utrecht rendelkezett a legkiemelkedőbb interneten keresztül árukat vagy szolgáltatásokat rendelők arányával, ez konkrétan 91,5 százalékra rúg. 

A szomszédos Flevoland régióban volt a második legmagasabb az arány (89,5 százalék), ezt követte az ír Northern és Western régió (88,3 százalék).

j
A nyugati és északi tagállamok lettek hangsúlyosabban a virtuális bevásárlókosár hívei

Megállapítható, hogy nem pusztán a hollandok esetében jellemző az online shopping vaskos térnyerése, de a skandinávok jelentős hányada is már túlnyomórészt a webshopos rendelésre esküszik.

Milyen trendekről tanúskodik az EU?

Ahhoz képest, hogy 2020-ban még a franciák, a dánok és a hollandok vitték a prímet az unió tagállamai között, részleges átrendeződés játszódott le 2024-re. A koronavírus miatti karantén után négy esztendővel már Hollandia, Írország és Dánia lett a sorvezető a kontinensszövetségen belül.

(Franciaország esetében 2020-ból nem áll rendelkezésre adat.)

A sor túlvégén is történt némi változás: Bulgária, Románia és Ciprus zárta a sort öt éve, a Covid-lezárások első évében, majd a pandémia után évekkel, tavaly már a bolgár, román és olasz online vásárlási arány került a mezőny túlfelére.

2020-ban Magyarország még a 16. helyen állt, nem sokkal az EU-átlag alatt, majd ezt behozva

2024-re felzárkóztunk a 14. helyre a tagországok körében, és maradtunk a stabil középmezőnyben.

A V4-ekre pillantva azt látni, hogy a szlovénok bő, a lengyelek pedig szűk 54 százalékon állnak az internetes vásárlások preferenciájában. A szlovákok – bár fél évtizede „lentebbről” indultak – azonban még minket, magyarokat is leköröznek a maguk közel 66 és fél százalékával, ha 2024-et vesszük alapul.

Markáns földrajzi egyenlőtlenségek Magyarországon

Magyar régiós alábontásban szemlélve látható, hogy ha nem is extrém, de észrevehető területi eltérések rajzolódnak ki.

Kapcsolódó

Hazánkban az online rendelések földrajzi eltéréseiből a vidék-város kontraszt sejlik fel:

Budapesten a 70 százalékot meghaladja (70,2 százalék) a netes vásárlási arány, miközben Észak-Alföldön kicsivel több mint az ott élők fele (52,6 százalék) él a webshopok nyújtotta lehetőségekkel. 

A magyar főváros az azt körülölelő Pest vármegye követi szorosan (69 százalék), majd Közép- (64,3 százalék), Nyugat- (61,9 százalék) és Dél-Dunántúl (58,4 százalék) következik, végül Észak-Magyarország és Dél-Alföld azonos arányt (mindkettő 56,7 százalék) tudhat magáénak.

Nagyon erősen gyanakodjon, ha online vásárlásnál nem találja ezt a jelet

Az egyik legelső teendő internetes rendelésnél a webshop címének ellenőrzése legyen, ha nem https:// jelekkel kezdődik, vagy nincs lakat ikon rajta, máris kételkedjünk, ajánlja a Gazdasági Versenyhivatal, amely más tanácsokkal is szolgál az online csalások elleni védekezésre. Részletek >>>