Szeptember 1-től jegyáremelést hajtott végre a Budapesti Közlekedési Központ (BKK), melynek alapján a vonaljegyek ára 350-ről 450 forintra, a sofőrnél megváltott jegyek ára pedig 600 forintra módosult. Az emelésben nem a 100 forint fáj a leginkább a lakosságnak, hanem a százalékos arány, hiszen a jegyek ára közel 30 százalékkal emelkedett, ami ugye – mondjuk ki – nem kevés.

Ennek kapcsán az Economx megkérdezte a BKK-t, hogy miért volt szükség ilyen nagy mértékű emelésre. A társaság azt válaszolta lapunknak, hogy a koronavírus-járvány, az energiaválság, a rossz hazai és nemzetközi gazdasági helyzet és az extrém magas infláció a fővárosi közösségi közlekedésben a közlekedésszervező BKK-t és legnagyobb szolgáltatóját, a BKV-t is nagyon nehéz helyzetbe hozta.

A kötelező béremelés és az állami segítség hiánya földre viszi a BKK-t

A BKV-nál az energiaköltségek 2022-ben összességében mintegy 22 milliárd forinttal voltak magasabbak, mint a megelőző évben. Az általános inflációs környezet is nagyon rossz hatással van a működési költségekre. A fővárosi bérmegállapodás alapján a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedése esetén automatikusan kell béremelést végrehajtani, ami a jelenlegi inflációs környezetben épphogy elég arra, hogy a reálbérek ne csökkenjenek. Tavaly a bérfejlesztés összköltsége több mint 10 milliárd forint volt.

Ezeket a súlyos tételeket tetézi, hogy eközben az állam drasztikusan lecsökkentette a budapesti közlekedésre fordított forrásokat.

  • Az állam 2015-ben a fővárosi közösségi közlekedés fenntartásához szükséges költségvetés 25 százalékát fedezte,
  • majd ez a támogatási összeg 2019-ben látványosan lecsökkent 15 százalékra,
  • ma pedig már csak 13 százalék.

Ezzel párhuzamosan 2020 óta a pandémia miatt a forgalom, azzal együtt pedig a menetdíjbevétel is jelentősen csökkent. A vállalat elmondta, hogy a Fővárosnak több mint 60 milliárd forinttal kerül többe a közösségi közlekedés működtetése, mint 2015-ben. Jelenleg 2023. december 31-ig biztosított a közösségi közlekedés finanszírozása.

Jöhet némi pénz az emelésből

Ha ezeket a számokat megnézzük, egyértelmű, hogy a BKK-nak valahonnan plusz pénzt kell előteremteni, s talán jelenthet némi bevételt az áremelés. Na de mennyi folyt be eddig a menetjegyekből? − tettük fel a kérdést a társaságnak.

2022-ben a BKK menetdíjbevételei (pótdíjakkal együtt) már elérték az 59 milliárd forintot. Fontos azonban tudni, hogy a BKK finanszírozási igénye 2022-ben kb. 200 milliárd forint volt, tehát ennek csupán 28-29 százalékát fedezik a jegy- és bérleteladásokból (a pótdíjjal együtt) származó bevételek.

A BKK 2023. évi üzleti tervében a közlekedésszervezési feladatok ellátására már összesen 240 milliárd forint ráfordítás szerepel.

Adta magát a kérdés, hogy ha az eddigi átlagos értékesítési adatokat nézzük, akkor ahhoz képest éves szinten hány milliárdos plusz bevételt jelenthet az áremelés a BKK-nak? Havi kb. 200 millió forint többlet várható a jegyáremelést követően – közölte az Economxszal a vállalat, majd hozzátették, ebben az előzetesen becsült összegben a várható plusz bérleteladás is szerepel, hiszen a bérletek ára nem változik, így még jobban megéri az utasoknak azt vásárolni. Azért is volt szükség a jegyárak emelésére, hogy a bérletek ára ne változzon. Ennek kapcsán azt remélik, hogy ez még több utast terel a bérletek felé.

Nem az eseti, hanem a rendszeres közlekedőknek kedvez a rendszer

A BKK nem titkolja, a változások célja az volt, hogy elsősorban a rendszeresen közlekedő ügyfelek igényeihez igazodjon a termékpaletta, ezért kizárólag az eseti jegytípusok (vonaljegy, járműveztetőnél váltott vonaljegy, gyűjtőjegy) tarifája módosult.

A fővárosiak számára a legkedvezőbb termék a havi bérlet, amelynek az ára már 10 éve változatlan. Határozott cél volt, hogy ennek a terméknek ne emelkedjen az ára, mert úgy érzik, ezzel tudnak a legtöbbet segíteni a szolgáltatásokat leggyakrabban használó ügyfeleknek. 

S hogy volt-e augusztus utolsó napjaiban felvásárlási láz? Annak ellenére, hogy mi magunk is éltünk ezzel a lehetőséggel, a társaság azt mondja, tapasztalataik szerint a jegyáremelés bejelentése nem okozott különösebb tartalékoló vásárlást az ügyfeleknél. A július végi bejelentést követően augusztusban a kiemelt turisztikai események – elsősorban a Sziget Fesztivál, az Atlétikai Világbajnokság és az augusztus 20-i hétvége – pörgették fel az eseti jegyek vásárlását. Kifejezetten előre vásárlást augusztus utolsó két napján érzékeltek, de ez a fajta előre vásárlás sem volt túlságosan jelentős.

Ne várjunk fejlesztéseket, a pénz csak az életben maradásra elég

Megkérdeztük a BKK-tól, hogy az emelt árú jegyek generálta bevételből milyen fejlesztésekre vagy beruházásra számíthatunk a jövőben, de a válasz nem kecsegtet sok jóval: ezt a bevételt ugyanis kizárólag a működési költségek finanszírozására fordítják.

Újabb fejlesztésekhez további forrásokra lenne szükség, amelyek nem állnak rendelkezésre. Idén a BKK saját forrásból nem is tervez beruházást

– közölték lapunkkal. Érdemi beruházási lehetőségek az uniós programokon keresztül nyílhatnak meg, ha Magyarország hozzáférhet az uniós támogatásokhoz. Ez pedig a kormányon múlik – hangsúlyozta a vállalat.