Európa távol áll attól, hogy csapatokat küldjön Ukrajnába – erről semmilyen döntés nem született, és nincsenek folyamatban ilyen tárgyalások sem az EU tagállamaiban, vagy a NATO európai részében.

„Messze vagyunk ettől”

– jelentette ki a német kancellár szombaton Rómában, ahol Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel találkozott. 

A német vezető szerint

először tűzszünetet kell kötni Ukrajnában,

és inkább arra van szükség, hogy az Európai Unió tagállamai megosztottság nélkül, egységesen lépjenek fel a háború lezárása érdekében. 

Ezért a következő napokban a jobboldali vezetésű Olaszország után más partnereket is felkeres – amely úti célokat egyelőre nem nevezte meg, így például még nem tudni, hogy Magyarországra is ellátogat-e az új német kormányfő.

Nevet nem említettek, de üzentek az EU „érzékenyeinek”

A római látogatás hátterében az áll, hogy Olaszországban némi bosszúságot keltett, hogy Meloni nem volt jelen a francia, nagy-britanniai, lengyel és német állam- és kormányfők múlt hétvégi, kijevi találkozóján.

Ezért Merz az olasz kormányfőhöz sietett, és – sajtóértesülések szerint Emmanuel Macron francia elnök sürgetésére – felszólította őt, hogy aktívabban vegyen részt az ukrajnai háború lezárására irányuló, európai erőfeszítésekben – számol be a FAZ.

A kancellár jelezte: abban egyetértés született, hogy Olaszországnak is szerepet kell vállalnia, amelyre Giorgia Meloni nevek említése nélkül rákontrázott:

„most talán eljött az ideje, hogy felhagyjunk a személyes érzékenységekkel,

amelyek alááshatják a Nyugat létfontosságú és alapvető egységét” – idézik a szavait.

Felkeresi a partnereket, nem tűri a rangsorolást

Friedrich Merz közreműködése annyiban nem volt meglepő, hogy kancellári kinevezésének első hetében már felrajzolt egy olyan útvonalat Európa térképére, amely a külpolitikai programja sarokpontjait érintette: Varsó, Párizs, Brüsszel, Kijev voltak az első látogatásai.

Emögött az Economxnak nyilatkozó kutató szerint az áll, hogy az új kancellár elődjénél, Olaf Scholznál keményvonalasabb, és látványos külpolitikai aktivitást hirdetett, így emelné újra az EU-alapító Németországot a közösség élére. 

Újra nagy jelentősége lehet a weimari háromszögnek, a francia-német tandemnek, hogy Európa védekező erejét Amerikától függetlenedve megteremtsék – mutatott rá Stefán Csaba, a Magyar Külügyi Intézet kutatója.

Bár már odapörkölt Oroszországnak is, most úgy tűnik, a kancellár egyelőre egyfajta békenagykövetként készül körbejárni az uniós országokat.

Tegnap ugyanis bejelentette, hogy a következő napokban

tárgyalásokat folytat más európai partnerekkel is,

mert „nem engedhetik meg az EU-n belüli megosztottságot”. 

„Nincsenek első- vagy másodosztályú tagok” – fogalmazott.

Mégsem repül német rakéta a Kreml felé 

Másik figyelemre méltó irányváltás, hogy míg a Scholz-kormány idején ellenzékiként, illetve még a közelmúltban sem zárkózott el a nagy hatótávolságú Taurus cirkálórakéták átadásától Ukrajnának, Merz legújabban elutasítja ezt.

Csütörtökön a ZDF-nek adott interjúban kijelentette: már nincs szó ilyesmiről a konzervatív-szocdem koalícióban (CDU/CSU-SPD), és nem is lesznek további tárgyalások a Taurusokról.

Annak ellenére sem, hogy a szövetségesek, Nagy-Britannia és Franciaország korábban támogatta Kijevet hasonló fegyverrendszerekkel, viszont, mint mondta,

a német rakéták közös európai szállításáról szóló, nyilvános vita már a nukleáris háború esélyét is felvetette,

ám erről szó sem lehet.

Ráadásul a friss közvélemény-kutatások szerint a német lakosság többsége is a rakéták átadása ellen van.

Közlése mögött ugyanakkor stratégiai megfontoltság is húzódik, mivel a kancellár megjegyezte: ha fel is merül majd a szállítás, az egyrészt a szükséges képzések miatt jelentős átfutási idővel jár, de erről legfeljebb

zárt ajtók mögött döntenek, hogy ne hozzák előnybe Oroszországot.

Elszabadulna a pokol

A német Taurus (Bika) rakétarendszer átadása Ukrajnának azért kiemelten érzékeny kérdés egész Európa számára, mert pusztító mivolta miatt sorsdöntő fordulatot is hozhatna az Oroszországgal szembeni küzdelemben. A Bika erősebb, mint az eddig leszállított európai vagy amerikai fegyverek, mert a sugárhajtóművével állítólag 500 kilométert tud repülni – írja a Tagesspiegel. Az ultramodern cirkálórakétát vadászrepülőgépből indítják, terepadatok alapján tájékozódik, és kép- és infravörös érzékelők, valamint GPS navigációs adatok segítségével összehasonlítja a helyzetét. Amikor pedig eltalálja a célpontot, – ami a nagy hatótávolság miatt fontos oroszországi bázis is lehet, – az első töltet felrobbant egy rést a falban vagy a mennyezeten, amin aztán egy 400 kilogrammos, robbanóanyaggal töltött fémrúd hatolna át és okozna brutális erejű robbantást – ismertetik.