Miközben Németország szerte gyárak zárnak be, sorra épülnek Miskolcon, Debrecenben, Kecskeméten a korszerű üzemek. Már nemcsak a volt NDK-s területeken sorvad gyors ütemben az ipar: fő nyugati partnerünknél a nagy márkák felismerték, hogy sokkal olcsóbb számukra, ha milliárdos befektetésekkel keletebbre helyezik át a termelést. 

Főként, hogy

a magyar melósoknak a kinti munkaerő  átlagfizetésének töredékét kell fizetni.

Ráadásul, miközben rendre a Nyugatot támadja, a kormány agresszíven udvarol, hogy ide csábítsa a németek pénzét.

Menekülnek a nagyhalak

Néhány példa az átigazolásokra: 2023 elején a brit-német GKN Driveline autóipari beszállító a szászországi üzem bezárásával Felsőzsolcán épített gyárat, míg a düsseldorfi Henkel a 2024 végén Drezdánál megszüntetett olvadóragasztó gyárát költözteti Környére.

A BMW két évtized után 2025-ben nyitotta meg első európai üzemét, míg a Mercedes-Benz februárban jelentette be, hogy bővíti kecskeméti gyárát, odahaza pedig csökkenti a termelést. A ZF Friedrichshafen technológiai csoport is leépítésről döntött az anyaországban, viszont két új gyárat hoz létre Kecskeméten és Debrecenben, és várható, hogy 2028-ig a sebességváltógyártás nagy részét is áthozza Egerbe.

A Bosch pedig 2025 elején egy új logisztikai és raktárközpontot is nyitott Miskolcon, emellett tervezik, hogy 2030-ra teljesen áthelyezik a teherautóalkatrész gyártást Maklárra – sorolja a Berliner Zeitung elemzése.

Mások is követik a Mercedest, összeomlás jöhet

Autóipari szakértők a Mercedes Magyarországra lépése kapcsán úgy vélik, hogy más gyártók és beszállítók is követni fogják a patinás márkát, ami újabb tömeges leépítéseket idéz elő Németországban, ahol 2018 óta az autóipar 120 ezer munkahelyet veszített. „Sarokba szorítottuk magunkat” – állapította meg a bochumi CAR Intézet, ahol azzal számolnak, hogy a német szektorban foglalkoztatott 720 ezer emberből csak félmillióan maradnak 2030-ra. A Német Autóipari Szövetség szerint strukturális problémák nehezítik a versenyképességet: a magas energiaárak, az adók, a munkaerőköltségek és a bürokrácia különösen megterhelő a kkv-k számára, amit már a multik sem tolerálnak.

Fillérekbe kerül az itteni munkaerő

A cégek indoka egyértelmű: hazánkban körülbelül 70 százalékkal alacsonyabbak a termelési költségek, mint Németországban. Ebben legnagyobb szerepe a bérszakadéknak van: egy magyar ipari munkás átlagosan havi bruttó 1500 eurót (~571 ezer forintot) keres, míg Németországban ez az összeg meghaladja a 4600 eurót (1,75 millió forintot).

Emellett a magyar társasági adókulcs 9 százalék, míg a németeknél a vállalatok tényleges adóterhe körülbelül 30 százalék. Az energiaköltségekben is van eltérés: tavaly a német cégek kilowattóránként körülbelül 13-18 centet fizettek, nálunk csak tízet.

Orbán Viktor magyar kormánya agresszíven udvarol a külföldi befektetőknek – állapítja meg a berlini napilap, kiemelve, hogy állami támogatásokat, adókedvezményeket, megfizethető építési telkeket és gyorsított engedélyezési eljárást kínálnak a nagyszabású projektekhez. Barbara Zollmann, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara munkatársa a lapnak arról beszélt, hogy a képzett munkavállalók, a kiváló egyetemek, a kedvezmények vonzóvá teszik Magyarországot, míg az osnabrücki iparkamara amiatt elégedetlenkedik, hogy a németeknél viszont a befektetők túl ritkán részesülnek a közmondásos vörös szőnyeges bánásmódban.

Erős versenytársunk Szerbia

A német ipar leépüléséből nemcsak Magyarország profitál: Szerbia, amely nem EU-tag, szintén vonzza a nagyhalakat. 2023 februárjában a Continental nyitott egy korszerű elektronikai gyárat Újvidék közelében, míg a kipufogórendszerekre szakosodott Boysen 2021 óta jegyzi legnagyobb külföldi gyárát Szabadkán. Emellett a ZF is 2019 óta működtet egy üzemet a szerbiai Pancsován, ahol villanymotorokat és sebességváltó-alkatrészeket gyártanak.

Szerbia egyedülálló előnyt kínál: szabadkereskedelmi megállapodásokkal rendelkeznek az EU-val, az Eurázsiai Gazdasági Unióval, Törökországgal, az Egyesült Királysággal és Kínával is, így az ott gyártott áruk vámmentesen exportálhatók olyan piacokra, amelyek összesen körülbelül 2,7 milliárd fogyasztót szolgálnak ki.