Mely globális megatrendek befolyásolják várhatóan leginkább a befektetési piacokat 2026-ban?

Valószínűleg továbbra is a mesterséges intelligencia és az automatizáció felgyorsuló térnyerése, valamint a tágabb értelemben vett digitális és technológiai átalakulás formálja legerősebben. A nagy vagyonkezelők ma már rendkívül tőkeigényes területként tekintenek a mesterséges intelligenciára (AI) – nemcsak a „big tech” vállalatok szintjén, hanem az infrastruktúra, az adatközpontok, a felhőszolgáltatások, az ipari automatizáció és az „okos” gyártási ökoszisztémák területén is. Ez az átalakulás jelentős tőkeátrendeződést is elindíthat.

Két további megatrend is tovább formálja a globális piacokat: az energetikai átállás és a klímavédelem, valamint a demográfiai és társadalmi változások. A globális energiaigény egyre inkább az elektromos energia felé tolódik – amit a digitalizáció, az AI, az adatközpontok növekedése és a dekarbonizációs célok hajtanak. Ennek hatására a megújuló energia, a tisztaenergia-infrastruktúra és a kritikus nyersanyagok a hosszú távú befektetők számára egyre vonzóbbá válnak. Ezzel párhuzamosan az elöregedő társadalmak, az urbanizáció és a változó fogyasztási szokások olyan területeken generálnak keresletet, mint az egészségügy, az infrastruktúra, az ingatlanpiac, a közműszolgáltatások és az új társadalmi igényekre szabott szolgáltatások.

Portfóliószinten 2026 fontos lehetőségeket kínál mind szektorális, mind földrajzi diverzifikációra. Bár az amerikai piacok továbbra is vonzóak – különösen az AI, a technológia és a biotechnológia területén –, egyre több érv szól az európai és a feltörekvő piacok irányába történő kitettség növelése mellett, ahol az értékeltségek kedvezőbbek lehetnek, miközben a gazdasági fundamentumok egyre ellenállóbbá válnak.

R
Radu-Iulian Pădurean, a Freedom24 hálózatfejlesztési menedzsere
Kép: Freedom24

Mely szektorokban vagy technológiákban látja jelenleg a legnagyobb növekedési potenciált a régióban – vagy akár globálisan?

Ha a közép-kelet-európai régiót és a globális piacokat egyaránt nézzük, a legizgalmasabb növekedési történetek továbbra is a technológia és az energia köré csoportosulnak. A teljes AI-ökoszisztéma – a félvezetőktől és adatközpontoktól a felhőplatformokon, vállalati szoftvereken és kiberbiztonságon át – véleményem szerint az egyik legerősebb strukturális befektetési téma marad. Azok a vállalatok, amelyek automatizációt, adatfeldolgozást és termelékenységnövekedést tesznek lehetővé az iparágak széles körében, továbbra is vonzzák a tőkét. Ez már most is látszik abban, hogy a portfóliók egyre inkább az úgynevezett „AI-stack” köré épülnek, nem pedig néhány elszigetelt technológiai részvényre.

Ezzel párhuzamosan az energetikai átállás és az energiabiztonság kombinációja különösen Európában erős hajtóerőt jelent. A megújuló energia, a hálózatmodernizáció, az energiatárolási megoldások, valamint azok a vállalatok, amelyek képesek megbízható alapterhelést biztosítani egy gyárakkal, adatközpontokkal és elektromos járművekkel teli gazdaság számára, mind erős hosszú távú befektetési sztorit képviselnek. A régiónkban ehhez hozzáadnám az ipari megújuláshoz és infrastruktúrához kapcsolódó területeket – az fejlett gyártástól és logisztikától a digitális infrastruktúráig –, valamint a védelmi és űripart, ahol a növekvő költségvetések és a rezilienciára való fókusz többéves befektetési témát teremtenek.

Végül tartós potenciált látok az egészségügyben és a biotechnológiában – az elöregedő társadalmak és a folyamatos innováció támogatásával –, valamint a magas minőségű pénzügyi és digitális szolgáltatásokban, amelyek ezt az egész átalakulást kiszolgálják.

Hogyan alakulhat a részvény- és kötvénypiacok dinamikája jövőre a jelenlegi makrogazdasági folyamatok fényében?

Úgy gondolom, 2026 olyan év lesz, amikor sem a részvény-, sem a kötvénypiacok nem mozognak majd egyenes vonalban, ugyanakkor mindkettő fontos szerepet játszhat egy jól felépített portfólióban. A részvénypiacon a jelenlegi makrokörnyezet – mérséklődő infláció, a jegybankok fokozatos elmozdulása a kamatcsúcsoktól, ugyanakkor régiónként eltérő növekedési kilátások – egy „szelektív kockázatvállalási” környezetet vetít előre. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy összességében van felértékelődési potenciál a részvényekben, de nagyobb szórással: a minőségi növekedési vállalatok (különösen a technológia, az AI, az egészségügy, az energetikai átállás és az infrastruktúra területén), valamint az erős osztalékfizetők továbbra is vezető szerepet tölthetnek be, míg a magas eladósodottságú vagy tisztán spekulatív befektetések háttérbe szorulhatnak.

A kötvénypiac története szinte az ellenkezője a néhány évvel ezelőttinek. A hozamok éles átárazódása után a fix hozamú eszközök ismét vonzóvá váltak – a befektetők végre érdemi hozamot kapnak a futamidő- és hitelkockázat vállalásáért. Ha a makrogazdasági pálya lassabb, de pozitív növekedést és kontrollált inflációt mutat, a jó minőségű államkötvények és befektetési kategóriájú vállalati kötvények vonzó kamatjövedelmet és – az esetleges kamatcsökkenés révén – árfolyamnyereséget is kínálhatnak. Ezzel párhuzamosan a hitelpiac bizonyos szegmensei és a rövidebb lejáratú eszközök stabilizáló szerepet tölthetnek be a részvénypiaci volatilitás idején.

A Freedom24 nézőpontjából egy robusztus, 2026-ra felkészített portfólió valószínűleg globális részvényeket, világos strukturális növekedési hajtóerőkkel rendelkező szektorokat, defenzív elemeket és egy diverzifikált fix hozamú „kosarat” – gyakran ETF-eken és kötvényalapokon keresztül – kombinál. Így a befektetők részesülhetnek a kockázatos eszközök emelkedéséből, miközben védelmet is kapnak, ha a makrogazdasági vagy geopolitikai hírek átmeneti volatilitást okoznak. Természetesen ez általános piaci vélemény, nem személyre szabott befektetési tanács; minden befektetőnek a saját kockázattűréséhez és időtávjához kell igazítania a részvény-kötvény arányt.

Tapasztalható változás a befektetői magatartásban a közép-kelet-európai régióban?

Egyértelmű elmozdulás látható, Magyarország jó példája annak, amit a régió egészében tapasztalunk. A befektetők sokkal globálisabban és szektorálisan gondolkodnak: a Freedom24 magyar ügyfelei a hazai részvényeken túl aktívan kereskednek vezető amerikai technológiai, egészségügyi, kiskereskedelmi, fizetési és akár kriptóhoz kapcsolódó vállalatok részvényeivel is, erős érdeklődést mutatva az innovatív, magas növekedési potenciállal bíró területek iránt. Ugyanakkor a viselkedés kiegyensúlyozottabbá válik: a Nasdaq-100-hoz hasonló részvényindexek és széles európai ETF-ek mellett a magyar befektetők egyre nagyobb arányban használnak kötvény- és pénzpiaci ETF-eket a stabilitás és a likviditás kezelésére.

Az ügyfélszám éves szinten mintegy 20 százalékos növekedése és az ETF-ek térnyerése azt mutatja, hogy egyértelmű elmozdulás történik a tisztán spekulatív kereskedéstől a diverzifikált, több eszközosztályt tartalmazó, globális portfóliók felé. Röviden: a kelet-közép-európai régió befektetői egyre kifinomultabbá válnak – továbbra is keresik a növekedést a technológia, az egészségügy és a digitális eszközök területén, de ezt egyre tudatosabban egészítik ki kötvény- és pénzpiaci ETF-ekkel a kockázat professzionális kezelése érdekében.

Hogyan reagálnak a nemzetközi befektetők a geopolitikai bizonytalanságokra, és milyen stratégiákat javasol a kockázatok kezelésére?

A geopolitika folyamatosan jelen van a befektetési döntésekben. A nemzetközi befektetők sokkal tudatosabban választják meg, hol vállalnak kockázatot: gyakrabban értékelik újra az ország- és szektorkitettségeket, előnyben részesítik az erősebb intézményrendszerrel és jobb energiabiztonsággal rendelkező régiókat, valamint a stratégiailag fontosnak tekintett ágazatok – például a védelem, az energia, az infrastruktúra, az automatizáció és a kiberbiztonság – felé irányítják a tőkét. Ezzel párhuzamosan egyértelmű a „tervezett diverzifikáció” irányába történő elmozdulás: kevesebb koncentráció néhány egyedi részvényben vagy egyetlen piacon, több globális és regionális ETF, valamint nagyobb szerep a jó minőségű kötvényeknek és a készpénzjellegű eszközöknek sokkpufferként.

Ahelyett, hogy „geopolitikára kereskednénk”, mi azt valljuk, hogy olyan portfóliókat kell építeni, amelyek különböző forgatókönyvek mellett is életképesek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy érdemes diverzifikálni az Egyesült Államok, Európa és válogatott feltörekvő piacok között, miközben az olyan strukturális növekedési témákat, mint az AI, az energetikai átállás, az egészségügy és a védelem, defenzívebb szektorokkal és szilárd fix hozamú kitettséggel kombináljuk. A likvid befektetési eszközök – például ETF-ek és kötvényalapok – megkönnyítik a gyors alkalmazkodást a változó kockázati környezethez. Ugyanilyen fontos a világosan meghatározott időtáv és kockázattűrés, hogy a rövid távú geopolitikai hírek ne térítsenek el egy hosszú távú befektetési tervtől.

2026-ban inkább a hagyományos eszközök vagy az alternatív befektetések (például AI-vállalatok, zöldenergia vagy kriptó) kerülnek előtérbe? Milyen demográfiai különbségek figyelhetők meg, és mi várható a jövőben?

Nem úgy látom, hogy 2026 a „hagyományos” és az „alternatív” eszközök közötti választás éve lenne, sokkal inkább olyan időszak, amikor ezeknek együtt kell megjelenniük ugyanabban a portfólióban. A hagyományos eszközök – széles részvényindexek, minőségi blue chip vállalatok, állam- és befektetési kategóriájú kötvények – ismét reflektorfénybe kerültek, különösen most, hogy a hozamok újra vonzóak, és stabilitást, valamint jövedelmet biztosítanak. A pénzügyi, ipari, fogyasztási és egészségügyi szektor nagy, diverzifikált vállalatai továbbra is a hosszú távú befektetések gerincét adják, még ha kevesebb „hype” is övezi őket, mint az AI-t vagy a kriptót.

Ugyanakkor az úgynevezett alternatív témák – az AI-vállalatok, a zöldenergia, a védelem, az infrastruktúra és bizonyos mértékig a kriptóhoz kapcsolódó cégek – egyértelműen a növekedési várakozások élvonalában vannak. Jelentős innováció és beruházás zajlik ezeken a területeken, és a vezető szereplők közül sok már ma is része a nagy indexeknek. A befektetők egyre inkább tematikus és szektorális ETF-eken keresztül érik el ezeket a trendeket, nem pedig koncentrált, spekulatív egyedi pozíciókkal.

Demográfiai szempontból a fiatalabb befektetők hajlamosak felülsúlyozni a magas növekedésű, nagy volatilitású területeket – például a technológiát, az AI-t és a digitális eszközöket –, míg az idősebb vagy konzervatívabb befektetők nagyobb arányban tartanak hagyományos eszközöket, például kötvényeket, osztalékfizető részvényeket és széles piaci ETF-eket, kisebb, diverzifikált kitettséggel az innovációs témák felé. Idővel ez a különbség várhatóan csökken: a fiatalabb befektetők jellemzően több fix hozamú és defenzív elemet adnak portfóliójukhoz vagyonuk növekedésével, miközben minden korosztály egyre magabiztosabban ötvözi a „két világot” ETF-ek és alapok segítségével. A mi szemszögünkből a kulcs nem az, hogy egyik oldal „nyerjen”, hanem hogy minden befektető megtalálja a számára megfelelő egyensúlyt a hagyományos és alternatív eszközök között, összhangban a kockázattűrésével és az időtávjával.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!