Bathó Zsófia Eszter, a Zyntern Suliverzum Iskolaszövetkezet ügyvezető igazgatója (COO) a Business Festen ismertette a Nagy Pályakezdő Kutatás friss eredményeit.
Ezek alapján továbbra is a versenyképes fizetés áll az első helyen a pályakezdők munkahelyválasztási preferenciái között. Az idén nyolcadik alkalommal elvégzett felmérés 2000 fiatal véleményére alapozva vizsgálta a munkahelyválasztás kritériumait, bérigényeket, valamint a pályakezdők munkavállalási terveit.
A versenyképes fizetés mellett továbbra is kiemelten fontos a munka-magánélet egyensúlya, valamint a jó csapat és munkahelyi hangulat.
Bathó Zsófia szerint utóbbit nehéz pusztán álláshirdetésekben kommunikálni, ezért ajánlotta a cégeknek, hogy képi és videós tartalmakkal próbálják bemutatni a vállalati kultúrájukat.
Az idei kutatás átlagos nettó bérigényként havi 435 952 forintot állapított meg 40 órás munkahétre. Kiemelkedően magas, 503 ezer forint körüli átlagos fizetési elvárást jeleztek a műszaki területen végzett pályakezdők, míg a jogi területen dolgozni kívánók ennél jóval alacsonyabb, mintegy 374 ezer forintos bérrel is elégedettek lennének.
A nemek közötti bérigény-különbség továbbra is jelentős, átlagosan 13 százalékos a férfiak javára.
A Zyntern ügyvezetője kiemelte, hogy a fiatal munkavállalók jelentős része, 56,4 százalékuk tervez külföldi munkavállalást az elkövetkező öt évben. Emiatt azt javasolta a munkaadóknak, hogy teremtsenek vonzó mobilitási lehetőségeket, például nemzetközi projektek vagy remote lehetőségek formájában, hogy így tartsák itthon a tehetségeket.
A kutatásból kiderült, hogy az első munkahelyen töltött idő általában 1-2 év között van, ezért különösen fontos a hatékony onboarding és a pozitív munkavállalói élmény biztosítása, hogy a fiatalok akár később, tapasztaltabb munkavállalóként visszatérjenek a vállalathoz.
[DIAGRAM-156]
A fiatalok toborzásában és megtartásában egyre fontosabb szerepet kap a visszajelzés is.
A válaszadók 60 százaléka jelezte, hogy nem jelentkezne újra olyan céghez, amely korábban nem adott visszajelzést a jelentkezésére.
Bathó Zsófia szerint már a toborzási folyamat alatt is kiemelten fontos, hogy a cégek proaktívan kommunikáljanak a jelöltekkel, megelőzve ezzel a negatív vállalati imázs kialakulását.
A preferált juttatások között továbbra is élén jár a hibrid munkavégzés lehetősége, de meglepő módon bekerült az első háromba a magánegészségügyi ellátás és az extra szabadnapok is.
Bathó Zsófia hangsúlyozta, hogy a fiatal generáció rendkívül tudatos a munka-magánélet egyensúlyának megteremtésében, és ezt a munkaadóknak érdemes figyelembe venniük a jövőbeli stratégiák kidolgozásakor.
[DIAGRAM-157]
Az is kiderült, hogy kik lettek 2025-ben a legvonzóbb munkaadók a pályakezdők szemében: az első három helyen sorrendben a Bosch, a Mol és az OTP Bank végzett.
Ilyen lesz a jövő munkaerőpiaca
A magyar munkaerőpiac előtt álló kihívások összetettebbek és sürgetőbbek, mint valaha – ebben egyetértés volt a WHC Magyarország és az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány közös kutatásának kapcsán tartott panelbeszélgetésen.
Jakab Dávid, a WHC kormányzati kapcsolatok kezelője és a beszélgetés moderátora kiemelte, hogy az elmúlt évtizedeket válságok és bizonytalanságok sora jellemzi: a pénzügyi válság után a migrációs válság, a Covid-19 járvány, majd az orosz-ukrán háború és a globális vámháború is drámaian átalakították a munkaerőpiacot.
A friss kutatás szerint Magyarországon jelentős demográfiai kihívások várhatóak: 2050-re a munkaképes korúak aránya 61-ről 59 százalékra csökkenhet, miközben az idős népesség eltartottsági rátája 43,5 százalékra nő.
Zöld-Nagy Viktória, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára arról beszélt, hogy a kormányzat stratégiájának fókuszában az inaktív csoportok, így az idősek, a kisgyermekes szülők aktivizálása áll. A bölcsődei férőhelyek bővítésével és a családbarát munkahelyek támogatásával kívánják elősegíteni, hogy minél többen visszatérhessenek a munkaerőpiacra. Emellett a digitalizáció és a mesterséges intelligencia kihívásaira is külön stratégiával reagál a kormányzat, például képzési és átképzési programokkal támogatva a munkáltatókat.
Berta Péter, a WHC ügyvezető-tulajdonosa kiemelte, hogy a munkaerőhiány mára minden szektorban érzékelhető, ő különösen nagy potenciált lát a részmunkaidős foglalkoztatás növelésében.
Jelenleg Magyarország messze elmarad a nyugat-európai átlagtól, Hollandiában például 37 százalék, Németországban pedig közel 30 százalék a részmunkaidősök aránya, itthon azonban még mindig alacsony ez a foglalkoztatási forma.
Véleménye szerint a cégeknek szemléletváltásra van szükségük ahhoz, hogy kiaknázzák ebben rejlő lehetőségeket.
[DIAGRAM-159]
Pásztor Szabolcs, az Oeconomus kutatási igazgatója hangsúlyozta, hogy bár a munkaerőpiaci kihívások globális jelenségnek számítanak, Magyarországon különösen előtérbe kerültek a munkavállalók személyes igényei.
A WHC és az Oeconomus közös kutatásából világosan látszik, hogy a munka-magánélet egyensúlya, a támogató munkahelyi környezet és a rövid ingázási idő kiemelten fontos tényezővé váltak a dolgozók számára.
A fiatalok különösen érzékenyek ezekre az aspektusokra, így a munkaadóknak még inkább oda kell figyelniük arra, hogy milyen munkakörnyezetet biztosítanak.
[DIAGRAM-158]
A beszélgetés során elhangzott, hogy a mentorprogramok szélesebb körű alkalmazása jelentős segítséget nyújthatna a munkaerő megtartásában. Berta Péter szerint kiemelten fontos, hogy a munkavállalók támogatást kapjanak a kezdeti integrációs időszakban, ami jelentősen javítja a hosszú távú megtartási arányokat.
