Megkezdődött az átrendeződés: már nem előny, hanem alapfeltétel ez a készség a munkaerőpiacon
A mesterséges intelligencia már nem „extra skill”, hanem egyre több területen alapelvárás: a magyar álláshirdetésekben egyszerre jelenik meg igényként, kihívásként és kompetenciaként. Horváth Ágnes, a WHC Heads vezetője szerint a cégek egy része kész, azonnal használható AI-tudással érkező jelölteket keres, míg mások inkább a tanulási agilitást és a technológiai nyitottságot értékelik. Az automatizációval kapcsolatos félelmek valósak, de sokszor a digitális készséghiány mélyíti őket. A következő években az AI látványosan alakíthatja át az SSC-ket, az irodai munkát, a logisztikát és a gyártást is.
Valami nagyon megváltozott a munkaerőpiacon: ezeket a vezetőket keresik a munkáltatók
A magyar vezetői munkaerőpiac gyors átrendeződésen megy keresztül: miközben kevesebb a nyitott felsővezetői pozíció, egyre több tapasztalt szakember jelenik meg álláskeresőként. Ebben a feszesebb versenyhelyzetben felértékelődött a fejvadászat szerepe, hiszen a cégek ma már nem egyszerűen egy vezetőt, hanem stabilitást, jövőképet és kulturális illeszkedést keresnek. Horváth Ágnes, a WHC szellemi munkaerő kölcsönzés- és közvetítés üzletágának (WHC Heads) vezetője szerint a toborzás ezért stratégiai folyamattá vált, ahol a siker kulcsa a bizalom, a mély bevonódás és a jelölt soft skilljeinek megfelelő feltérképezése.
Elindult a nagy változás, kőkemény figyelmeztetést küldtek: több millió embert érint
A mesterséges intelligencia immár nemcsak technológiai, hanem munkaerőpiaci kérdés is. A szakértők szerint az MI nem a munkahelyeket veszi el, hanem átalakítja a feladatokat, miközben teljes iparágak működését írja át. Magyarország stratégiai célja ehhez alkalmazkodva az, hogy a technológiát szövetségesként használja, és magasabb hozzáadott értékű tevékenységek felé mozduljon el az ország. A döntéshozók és vállalati szereplők egyetértettek abban, hogy a rugalmasság, a kritikai gondolkodás és az MI-tudás lesznek a jövő munkaerőpiacának kulcskompetenciái.
Itt a munkaerőpiac titkos törésvonala: magyarok százezreinek fordulhat fel fenekestül az élete
A WHC Csoport és az Oeconomus legújabb közös kutatása szerint a magyar munkaerőpiac közel negyede érintett az előttünk álló technológiai átalakulásban, amely leginkább az irodai és adminisztratív munkaköröket érheti el. A kutatást bemutató konferenciát megnyitó Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter hangsúlyozta, hogy a fejlődést csak akkor lehet versenyelőnnyé formálni, ha a magyar kultúra és identitás megmarad a technológiai fejlesztések középpontjában. A konferencia előadói szerint egyes feladatok gyorsan kiválthatók, mások viszont épp erősödhetnek, ha a dolgozók időben elsajátítják a kulcskompetenciákat. A következő évek tétje így az lesz, hogy a gazdaság mennyire tudja kihasználni az átalakulásban rejlő lehetőségeket, és milyen sebességgel reagálnak a vállalatok, valamint a munkavállalók.
Új korszak a munkaerőpiacon: amikor a tudás költözik, és külföldről érkezik a megoldás
A magyar cégek egyre gyakrabban toboroznak magasan képzett szakembereket külföldről, hogy pótolják a hazai munkaerőpiac hiányzó kompetenciáit. A relokáció ma már nemcsak munkaerő-pótlás, hanem tudástranszfer is: a nemzetközi tapasztalatot hozó szakemberek kulcsszerepet játszanak a helyi csapatok fejlesztésében és az innováció erősítésében. Csonka Veronika, a WHC Csoport RELOC üzletágának vezetője szerint a jövő a rugalmas, projektalapú mobilitási modelleké, amelyekben a külföldi szakértelem célzottan és hatékonyan épül be a magyar vállalati struktúrába.
