Az Economx is többször foglalkozott az Európai Bizottság 2023 júliusában kiadott jelentésével, amely megállapította, hogy az európai
vállalatok és az állami szféra továbbra is – a koronavírus-járvány előtti
időszakhoz hasonlóan – munkaerőhiánnyal küzd és ez még növekedni fog.
Elsősorban az olyan ágazatok, mint az építőipar, az
egészségügy és a természettudományok, technológia, mérnöki tudományok és
matematika, de ezek közül is különösen az IKT szektor (információs és
kommunikációs technológia) voltak a leginkább érintettek 2022-es adatok
szerint.
E hiányok valószínűleg fokozódni fognak, mivel a munkaképes
korú népesség a 2022-es 265 millióról 2030-ra 258 millióra csökken. Vagyis,
létezik egy valóságos gazdasági probléma, amelyre viszont az európai vezetők
többsége évtizedek óta képtelen megoldást találni, és a nagyszámú, képzetlen,
nem egyszer írástudatlan ázsiai, afrikai illegális migránsok nem jelenthetnek
megoldást.
Miért nem spanyol
fiatalokat hívnak dolgozni?
Tieger Endre, az Euroatlantic Consultancy európai uniós szakértője
az Economx megkeresésére elmondta: az európai populáció elöregedéséből származó
munkaerő-piaci problémának a bevándorlással történő orvoslása régi gyakorlat,
gondoljunk csak a jugoszláv és török vendégmunkások alkalmazására a német
gazdaságban.
Ugyanakkor ez nem piaci megoldás. Jogos kérdés, hogy az EU közös
piacán a termelési tényezők szabad áramlása biztosításáért felelős brüsszeli
bürokrácia mindeddig miért nem dolgozott ki programokat a jellemzően a déli
tagállamokban évtizedek óta létező munkaerő fölösleg unión belüli alkalmazására
a munkaerőhiánnyal küszködő tagállamokban? – tette fel a kérdést a szakértő.
Miért jobb egy más kultúrájú és biztonsági, idegenrendészeti szempontból erősen problematikus embertömegtől várni a megoldást, miközben Spanyolországban a 18-25 év közötti korosztály munkanélkülisége 30 százalék fölötti?
Az elmúlt hónapok eseményei
változásokat jeleznek
Az elmúlt hónapokban tömegtüntetések és az ismételten
szaporodó terrorcselekmények (Írország, Franciaország) rávilágítanak az
illegális migrációval kapcsolatos veszélyekre. A nyugat-európai
választópolgárok érzékelik a kihívás fontosságát.
Ezt támasztja alá a holland választások eredménye, ahol
Geert Wilders vezetésével győzedelmeskedett a Szabadságpárt. Az előzetes
felmérésekhez képest 10-12 százalékkal teljesített jobban, mint azt az elemzők
várták. Emellett megfigyelhetjük Németországban az AfD, Ausztriában az FPÖ vagy
Franciaországban a Nemzeti Tömörülés előretörését, igaz, ezeket még csak a
helyi/tartományi választásokon és közvélemény kutatásokban.
A szőnyeg alá söpört feszültségek, azaz a fenti problémák
megoldatlansága nyomán időről-időre felhalmozódó nemzetközi, és egyes államokon
belüli konfliktusok ösztönösen vagy szándékosan, de nem maradnak a nemzetközi
politikai-diplomáciai eszköztár és jog keretei között, hanem „menetrendszerűen”
terrorista akciókon és tüntetéseken keresztül manifesztálódnak és háborúkig
fajuló fegyveres konfliktusok sokaságát generálják, a „megoldást”
kierőszakolandó.
Ennek következményeivel, az ezzel a harcmodorral élő illegális migránsokkal szemben a nyugat-európai nemzetállamok idegenrendészete és az egyetemes emberi jogokon alapuló belső jogrendje, lényegében teljesen „alkalmatlan malmokban őröl”, így képtelen megbirkózni.
A szőnyeg alól kitörő
és manifesztté váló erőszakkal szembeni lehetséges megoldásként a jelenségekkel
szembeni hatósági fellépés azok kriminalizálása felé hajlik, miközben az
állampolgárok biztonságérzetének gyorsuló eróziója növekvő belpolitikai problémák
halmazaként tornyosul az aktuális végrehajtó hatalom előtt.
Már az Európai
Néppártnál is középpontba került
A politikai változás legjobb mutatója, hogy jelenleg a
2024-es európai parlamenti választások kampányidőszakának előestéjén az Európai
Néppárt és tagállami tagpártjai is központi témává emelik a kérdést. Sőt, a
baloldali, szocialista és liberális politikusok is megszólalnak már a témában,
felvetve legalább a gondolatot, miszerint foglalkozni kellene a jelenséggel.
Az Európai Unió és a tagállamok már keresik a válaszokat az
illegális migráció okozta kihívásokra. A most alakulófélben lévő migrációs
paktum ügye hatalmas politikai vitákat kavart. Kérdéses, hogy az új-régi
mechanizmust be lehet-e vezetni, illetve hatékonyan végrehajtani. Amennyiben
igen, az erősítené a jelenleg többségben lévő pártok helyzetét.
Ennél valószínűbb, hogy a probléma komplexitása miatt nem
járnak teljes körű sikerrel, így jövő júniusig tovább erősödhetnek az illegális
migráció megállítása mellett kiálló politikai erők. Azonban a jelenlegi
tendenciák ellenére, ha nem történik fundamentális változás, akkor jövő nyáron
ismételten az Európai Néppárt (EPP), az Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív
Szövetsége (S&D) és a liberálisok (Renew Europe) koalíciója dönthetnek az
Európai Bizottság elnökének személyéről. Ezzel együtt maradhatna a mostani
politikai irányvonal.
Ellenkező esetben a választók „megdönthetik” a
várakozásokat, akár “kikényszeríthetik” a mérsékelt jobboldal összefogását a
konzervatívokkal, így terelve más mederbe az európai politikát – mondta végezetül
az Euroatlantic Consultancy európai uniós szakértője.
Magas a migrációs
kedv
Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója az
Economx megkeresésre rámutatott: bár az EU és az egyes országok több
észak-afrikai ország mellett Törökországgal is megállapodásokat kötöttek a
migránsok feltartóztatására, az illegális migráció továbbra is folytatódik.
Ez ma már elsősorban gazdasági okokkal magyarázható.
Jelenleg nem zajlik olyan fegyveres harc, ami igazolná a menekülést, ugyanakkor
viszont számos helyen, így Tunéziában, Szíriában, Libanonban, Törökországban és
máshol is gazdasági válság van, a fiatalok körében ezért magas a migrációs
kedv.
Sokan, akik mostanában érkeznek, nem is akarnak integrálódni, ez visszatetszést szül az európai lakosság körében, a politika pedig reagál a társadalmi hangulatra. Közben a kitoloncolások nem működnek hatékonyan, így a jogosulatlanul tartózkodók száma egyre nő.
Az egyéni támadások
ellen nehéz védekezni
Ami ellen viszont nem lehet védekezni, az egyénileg
elkövetett támadások. Egy tradicionális társadalomból érkező migráns számára
Európa nagy sokkot jelent. Nem elég, hogy maga mögött hagyja az ismert közegét,
de egy alapvetően elutasító társadalomban kell helyt állnia.
A mentálisan instabil emberek ilyen helyzetben könnyen
kiszámíthatatlanná válnak, a frusztrációjuk agresszióvá alakulhat és
támadásokat követhetnek el. Erre felkészülni lehetetlenség. Bár a többség nem
ilyen, érthető, ha a befogadó társadalmakon belül nő a félelem és az ellenszenv
– húzta alá végezetül Sayfo Omar.
