tb-alapok

Az ÁSZ spórolt a nyugdíjalapnak

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerint valójában 1,12 milliárd forinttal alacsonyabb volt a nyugdíjalap hiánya 2000-ben, mint ami a zárszámadási törvényjavaslatban szerepel. Az eltérést az 1999-es szufficit kezelésének módja okozta.

ÁSZ-vizsgálat

A számvevők jóval nagyobb összeget érintő észrevételeket tettek az 1999-es tb-zárszámadással kapcsolatban, igaz, az alrendszer hiányát azok a javaslatok nem befolyásolták. Utólag több mint 20 milliárd forintot kellett akkor átcsoportosítani az összesen 48,8 milliárd forint deficittel záró két tb-alap között. Ebben az időszakban ugyanis még azonos kincstári számlára kerültek a befizetett egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékok, amelyeket évközben egy előzetesen megállapított arány szerint osztottak szét az alapok között. A konstruált arányszám szerinti bevétel azonban eltérhetett a tényleges befizetések alapján járó bevételtől, mint ahogy ez történt ebben az esztendőben is.

Rosszul zártak a tb-alapok

A pénzforgalmi adatok azt mutatják, hogy júniusban erőteljesen, 9,3 milliárd forinttal növekedett az egészségbiztosítási alap hiánya, s az átlagosnál nagyobb mértékben, 7,5 milliárd forinttal emelkedett a nyugdíjalap deficitje is. Utóbbi főleg az évközi nyugdíjemelésre, illetve a magánpénztárak tervezettnél kisebb tagdíjbevételeire vezethető vissza.

A PM szerint a sávszélesítés nem befolyásolja a büdzsé helyzetét

Bejött a Pénzügyminisztérium (PM) jóslata, áprilisban az államháztartás 30 milliárd forint hiánnyal zárt, így az első négyhavi deficit az éves előirányzatnak mindössze 18,7 százalékát érte el. A tárca szerint a sávszélesítés miatt nem kell módosítani a központi költségvetés adósságszolgálatra, kamatkiadásokra előirányzott összegét.