A 2000-es költségvetés zárszámadási törvényjavaslatának részeként bemutatott társadalombiztosítási mérleg szerint a nyugdíjalap 17,8 milliárd forint deficittel zárta a múlt évet. Az ÁSZ az alap mérlegének auditjára hivatkozva azonban ennél 1,1 milliárd forinttal alacsonyabb, 16,7 milliárd forint hiányról számol be. Az eltérést az okozza, hogy a nyugdíjalap 1999-ben elért 1,1 milliárdos szufficitjét a Pénzügyminisztérium (PM) utasítására 2000 elején folyó kiadásként elkönyvelve fizették vissza a büdzsének, holott a számvevők szerint az 1999-es mérleg terhére kellett volna elszámolni a tételt.
Az ÁSZ szerint a PM ez esetben figyelmen kívül hagyta a számviteli szabályokat, s a bevételi többlet rendezésére vitatható egyedi megoldást választott. A nyugdíjalap múlt évi hiányát a 2000. novemberi nyugdíjemelés okozta, amelynek nem volt meg a fedezete az előirányzatokban. Az előirányzott 8 százalékos emelést visszamenőleg 11,2 százalékra tornászták fel.
A két tb-alap együttes hiánya ilyenformán az ÁSZ szerint tavaly a zárszámadásban feltüntetett 81,4 milliárd forinttal szemben ténylegesen 80,3 milliárd forint volt. Az előirányzatban még 42,3 milliárd forint szerepelt, ami - az államháztartási törvénnyel összhangban - teljes egészében az egészségbiztosítási alapnál jelentkezett volna. A bevételi és kiadási főösszegeket a már ismert módon, az 1999-es zárszámadás keretein belül 31,9 milliárd forinttal megemelték, vagyis a hiány mértékén ez a módosítás nem változtatott. Más intézkedések alapján azonban már év közben nyilvánvaló lett, hogy a deficit előirányzata tarthatatlan, legalábbis a zárszámadási törvényjavaslat szerint ,,a kormány és az alapkezelők hatáskörében évközben hozott döntések a hiányt 45,7 milliárd forintra növelték”. Ezt a tényleges deficit 35,6 milliárd forinttal múlta felül, amiből 11,4 milliárd a bevételek elmaradásának, 21,2 milliárd pedig a kiadások túllépésének számlájára írható.
A jelentés szerint eltérő módon „viselkedtek” az alapok külön számláira teljesített járulékbefizetések: a munkáltatói járulékok esetében az eredetileg tervezetthez viszonyítva a nyugdíjalapnál 3,6 százalékos többlet, az viszont csak 1 százalékos növekedés következett be. Az egyéni járulékoknál pedig az eredeti előirányzathoz képest a nyugdíjalapnál 7,4 százalék, az egészségbiztosításinál 1,1 százalékos az elmaradás.
Meglepőnek találták a magánpénztárakba fizetett járulékok utáni kompenzáció alakulását is. A költségvetés tavaly az előirányzott 69 milliárd helyett 63 milliárd forintot utalt át ilyen jogcímen a nyugdíjalapnak. A zárszámadási törvényjavaslat melléklete alapján viszont 78 milliárdos tagdíjbevétel adódik. A különbséget a bevallások és a tényleges tagdíjbefizetések közötti eltérésekkel, az adatok megbízhatatlanságával magyarázza az ÁSZ.
Baka Zoltán
