Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Bathó Ferenc főcsoportfőnök számára nem okozott meglepetést az államháztartás áprilisi mérlege, ami kiegyensúlyozott gazdálkodást mutatott - derült ki a tegnapi sajtótájékoztatón. Az első négy hónapban a bevételek az éves előirányzat 32,3, a kiadások a 30 százalékát érték el. A tárca korábban 30-35 milliárd forintra becsülte az áprilisra várható hiányt, amely végül 30,7 milliárd forint lett. A korábbi hónapokra kevésbé jellemző pontos előrejelzés értékéből valamelyest levon, hogy a bevételi oldalon az áfából a növekvő adó-visszautalások miatt mintegy 20 milliárd forinttal kevesebb folyt be, mint amennyit a tárca tervezett (NAPI Gazdaság, 2001. május 4., 1-3. oldal).
(Folytatás az 1. odalról)
Ezt viszont ellensúlyozta a kiadások tervezettnél mérsékeltebb kiáramlása áprilisban. Az idei havi átlagnál kevesebb folyt be a jövedéki adóból is, ami a befizetési határidő májusra csúszására vezethető vissza.
Bathó szerint a forint árfolyamsávjának kiszélesítése nem befolyásolja az idei költségvetés alakulását, így például a kamatkiadások előirányzatán sem kell változtatni. A monetáris döntés azonban az infláció csökkenésén keresztül is alakíthatja a büdzsé helyzetét, bár ezt a hatást az árindexre 2002-re várják mind az elemzők, mind a kormány. A főcsoportfőnök a távolabbi kilátásokat elemezve elmondta, hogy a jövő évi költségvetésen nem vezetik át a kormány által nemrégiben 6-7 százalékra emelt inflációs prognózist, mivel erre a korábbi években sem volt példa. Ennek némileg ellentmond, hogy például a 2002-ben esedékes reál-nyugdíjemelés mértékét - de citálhatnánk a keresetkiáramlást is - a kormány által készített középtávú gazdaságpolitikai programban felfelé módosították (NAPI Gazdaság, 2001. május 8., 3. oldal), márpedig ehhez mind a bevételi, mind a kiadási oldalt át kell írni.
A tájékoztatón elhangzott, hogy az általános tartalékból április végéig összesen 21,4 milliárd forintot kötöttek le az árvízzel kapcsolatos kiadásokra, ami meghaladja az éves előirányzat 40 százalékát, márpedig az államháztartási törvény alapján az első félévben ennél többet nem költhetnének el. A PM szerint azonban a törvény rendkívüli helyzetekben lehetővé teszi a korlát túllépését a kormány számára.
A tárca szakemberei szerint egyelőre nem biztos, hogy a nyugdíjak évközi emeléséhez a nyugdíjalapból szükséges mintegy 30 milliárd forint összejön-e az idei többletbevételekből. Az évközi nyugdíjemelés teljes forrásigénye 45-50 milliárd forint, aminek fennmaradó részét a tavalyi költségvetési többletbevételekből letéti számlára helyezett összegből finanszírozzák. Ami a tb másik ágát, az Egészségbiztosítási Alapot illeti, itt továbbra is a gyógyszerkassza túlköltése jelenti a legnagyobb problémát. A keretből április végéig az éves előirányzat csaknem 40 százalékát elköltötték, vagyis változatlan tendenciával számolva a többletkiadás év végéig elérheti a 27 milliárd forintot. A tb-alapok együttes hiánya az éves előirányzat több mint négyszeresére rúgott április végén, ám a költségvetés később esedékes átutalásaival, valamint a korábban kiutalt előlegek megtérülésével konszolidálva a deficit megegyezne az előirányzatban szereplő 10 milliárd forinttal.
Bathó úgy látja, hogy májusban 36-40 milliárd forint hiány keletkezhet az államháztartásban, a mérték nagyban függ attól, hogy a kormányzati rendkívüli kiadásokból mennyit hív le a 36 milliárd forintos opcióval rendelkező MFB.
B. Z.
