A pénzforgalmi adatok azt mutatják, hogy júniusban erőteljesen, 9,3 milliárd forinttal növekedett az egészségbiztosítási alap hiánya, s az átlagosnál nagyobb mértékben, 7,5 milliárd forinttal emelkedett a nyugdíjalap deficitje is. Utóbbi főleg az évközi nyugdíjemelésre, illetve a magánpénztárak tervezettnél kisebb tagdíjbevételeire vezethető vissza.
A NAPI Gazdaság értesülései szerint az első félévben az egészségbiztosítási alapnál 35 milliárd, a nyugdíjalapnál 36,3 milliárd forint hiány keletkezett pénzforgalmi elszámolás szerint. A később esedékes visszautalásokkal - vagyis a kórházaknak az év elején kiutalt gazdálkodási előlegekből és 13. havi bérelőlegekből még vissza nem fizetett 5,8 milliárd forinttal - korrigálva az egészségbiztosítás hiánya valójában 27,5 milliárd forint lenne, de még ez is csaknem háromszorosa a 10,1 milliárdos éves előirányzatnak.
Az egészségbiztosítás bevételi főösszege június végén 1 milliárd forinttal maradt el az időarányostól. A tb-járulék-bevételek meghaladták a tervezettet, így az év egészében 6-8 milliárdos többletbevétel várható ezen a soron. Az egészségügyi hozzájárulásnál viszont kismértékű elmaradás volt tapasztalható, s a kedvezőtlen folyamatot csak tetézi, hogy a tapasztalatok szerint ebből a második félévben kevesebb pénz folyik be, mint az első hat hónapban.
A kiadások két fő csoportjánál, a természetbeni és a pénzbeli ellátásoknál összesen 24 milliárd forinttal haladta meg a tényleges kiadás az időarányosan tervezettet. A természetbeni ellátások közül a gyógyszerkassza okozza a legtöbb problémát. Az első hat hónapban az alapból 87,9 milliárd forintot fordítottak gyógyszerár-támogatásra, vagyis 14,5 milliárd forinttal többet, mint amennyit erre az időszakra terveztek. Számítások szerint a kasszában év végéig 25-30 milliárd forintos túllépés várható.
A nyugdíjalap hathavi mérlegének alakulását leginkább a magánpénztárak utáni térítések befolyásolták. Az egész évre előirányzott 81,3 milliárd forintból június végéig mindössze 33,8 milliárdhoz jutott az alap, miután a magánpénztárak a kormány által tervezettnél alacsonyabb tagdíjbevételekről adtak számot ebben az időszakban, márpedig a költségvetés ennek alapján fizeti a kompenzációt. A júniusban folyósított évközi nyugdíjkifizetés is rontotta a mérleget. A nyugdíjalapot 18,8 milliárd forint terhelte ebből, amit részben a tavalyi költségvetési bevételek letéti számláján megmaradt pénzből fedeztek. Az alap időarányoshoz mért többletbevételei mindazonáltal egyelőre javarészt ellensúlyozzák ezeket a hatásokat, köszönhetően annak, hogy a bruttó átlagkeresetek az alap költségvetésében tervezett 9 százalék helyett 17,3 százalékkal növekedtek az első négy hónapban.
Baka Zoltán
