A hazai „nők 40” lehetőséghez hasonló megoldást vezettek be a korai nyugdíjba vonulásra még évekkel ezelőtt Németországban, ami 40 helyett 45 éves jogosultsági idő után megengedte a visszavonulást az aktív kereső tevékenységből. Ez aztán annyira népszerű lett, hogy tavaly már 100 milliárd eurót (akkori árfolyamon 35 500 milliárd forintba került) a német költségvetésnek.
Szerző(k): Szabó DánielA nyugdíjba vonulás időpontjának megválasztása a nyugdíjkorhatár betöltésétől, mint legkorábbi lehetőségtől kezdve több dologtól is függhet. A legfontosabb szempont nyilván a nyugdíj összege, amely nagyban függ a nyugdíjba vonulás időpontjától - olvasható Molnárné Balog Márta tb-szakértő összegzésében.
Szerző(k): K. Kiss GergelyMilyen időszak lehet jogosultsági idő, illetve mely időszakok nem vehetők figyelembe a nők kedvezményes nyugdíjánál? A jogosultsági időn belül a keresőtevékenységgel, vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati időnek általános szabályként el kell érnie a harminckét évet. A szabályokat Molnárné Balogh Márta tb-szakértő foglalta össze.
Szerző(k): K. Kiss GergelyGyakran előfordul, hogy egy feladatot megbízási szerződés keretében kell elvégezni, vagy akár rövidebb, akár hosszabb időtartamra megbízásos jogviszonyban tevékenykedünk. Ezzel a helyzettel kapcsolatban a nyugellátások területén gyakran felmerülő kérdés, hogy a megbízási szerződés alapján végzett tevékenység hogyan jelentkezik a nyugdíjnál, keletkeztet-e szolgálati időt, és figyelembe vehető-e a nyugdíj összegénél. A tudnivalókat Molnárné Balogh Márta, tb-szakértő összegezte.
Szerző(k): K. Kiss GergelyÉrdemes-e tovább dolgozni az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után vagy sem. Mennyit számít néhány hét, illetve mikor érdemes kérni a nyugdíj folyósítás nélküli megállapítását? Mindezek miként befolyásolják a várható nyugdíj mértékét? Az adózóna.hu olvasói kérdésére Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolt.
Szerző(k): K. Kiss GergelyA drámai öregedés miatt az idős állampolgárok ellátásának terhe egyre nehezebb lesz. Ez nemcsak a nyugdíjrendszert, hanem az egészségügyi és a szociális ellátórendszert is közvetlenül érinti. Csak tetézi a kockázatokat, hogy a válságkezelés jellemzően további eladósodáshoz vezető vészhelyzeti eszközei hosszabb távon újabb, mélyebb válsághoz vezethetnek. Farkas András nyugdíjszakértő szerint ugyanakkor jelenleg szolidaritási-újraelosztási elemeket szükséges beépíteni a rendszerbe, illetve erősíteni kell a harmadik pillért.
Szerző(k): K. Kiss GergelyMásképp értelmezi a nyugdíjtörvényt a KSH, mint a nyugdíjasszervezetek, már 2012 óta. A kormány a KSH száma alapján szabja meg, mennyivel kell novemberben visszamenőleg emelni a nyugdíjakat, ha az infláció a tervezettnél magasabb. A nyugdíjasszervezetek szerint azonban a törvény alapján nem azt az adatot kellene használni, amit a KSH megad - hívta fel a figyelmet a 24.hu.
Szerző(k): K. Kiss GergelyMagyarországon 2019-ben összesen mintegy 2,6 millió fő kapott nyugdíjat vagy egyéb ilyen jellegű ellátást. A rendszerben lévő jogosultak száma gyorsan nő.
Szerző(k): Szabó Dániel