A német gazdaság már régóta jelentős munkaerőhiánnyal küzd. Most úgy tűnik, az ukrán menekültek jelentősen enyhíthetik ezt a nyomást. A helyi munkaügyi hivatal szerint az Ukrajnából érkezők motiváltsága erős, és sokáig maradnának az országban.
Szerző(k): EconomxMár csak néhány óra van hátra, és lezárul a jelentkezési határidő az ősszel induló hazai felsőoktatási képzésekre. Ennek apropóján a Napi.hu körképet készített arról, hogy mennyibe kerül ma a diploma, amennyiben a hallgatót eleve önköltséges képzésre veszik fel, vagy menet közben sorolják át „fizetős” státuszba.
Szerző(k): EconomxA szakma képviselője szerint az alapvető problémát az jelenti, hogy jelenleg nem lehet buszsofőr képzettséget államilag finanszírozott rendszerben szerezni.
Szerző(k): EconomxA munkaerőpiacon változatlanul előny a diploma, amennyiben magas fizetésre vágyunk. Ugyanakkor egy munkaerőhiánnyal küzdő ágazatban, valamint a speciális tudást, képzettséget igénylő területeken középfokú végzettséggel is diplomás bérekre tehetünk szert. Diploma nélkül sem álom a havi bruttó kétmillió forintos bér, ugyanakkor vállalkozóként ennek akár a többszöröse is megkereshető.
Szerző(k): Nagy KristófA Morgan Stanley azon bankárai, akik eddig előszeretettel intézték üzleti üzenetváltásaikat és hívásaikat nem hivatalos platformokon keresztül, most akár egymillió dollárt is fizethetnek a kihágásért. Annak érdekében pedig, hogy a későbbiekben a munkavállalók el tudják dönteni, a beszélgetés mely pontján érdemes hivatalos csatornára váltani, továbbképzésen vesznek részt.
Szerző(k): EconomxA legjobban a gazdasági szakok önköltséges képzéseinek ára emelkedett, a hallgatóknak ez az egyetemi évek alatt akár több százezer forint többletkiadást is jelenthet. Jellemzően 40-50 ezer forinttal kell többet fizetni egy félévért. Jó hír azonban, hogy a pedagógusképzés és az orvosképzés díja nem változott.
Szerző(k): EconomxElindult a felsőoktatási felvételi eljárás, csütörtöktől lehet jelentkezni a 2023 szeptemberében induló alap-, osztatlan és mesterképzésekre, valamint a felsőoktatási szakképzésekre. Újdonság, hogy már az intézmények dönthettek arról, hogy hol, mely szakokhoz kérnek emelt szintű vagy középszintű érettségit és milyen minimumpontszámot alkalmaznak szakonként.
Szerző(k): EconomxÖt-hat évvel ezelőtt az igazán nagyot szólt a mainstream médiában is, hogy létrejöttek olyan átképző-továbbképző iskolák, intézetek, ahol a tandíjat nem az állami átképző alap, hanem a delikvens fizette ugyan, de azt, hogy a szakmájában el tud helyezkedni, az iskola azzal garantálta, hogy csak azután kérte el a tanfolyam díját, hogy a tanulója az új szakmájával elhelyezkedett. De akkor miért nem lettek sikeresek a programozóiskolák? Illetve: az az ő hibájuk-e, hogy a magyarországi munkaerőpiac sokkal több ilyen “nebulót” is azonnal felvenne, de az igényt - legalábbis úgy látszik - egyszerűen nem lehet kielégíteni. A Napi.hu videós podcastjának vendége Boda József, a Codecool társalapító igazgatója.
Szerző(k): Szabó M. István
Csatlakozás
Keresés
Buksza blog
Videó
