Az Index összefoglalója szerint Böröndi Gábor kifejtette, hogy
Magyarország és a környező országok átléptek a nulladik fázisba, ami a háborút megelőző állapot.
Szerinte harcászati kiképzést kell adni a katonáknak először
alacsonyabb, majd magasabb kötelékben, ehhez kell a jól képzett tiszti,
altiszti kar, amely nem a megszokások mentén gondolkodik.
Böröndi Gábor beszélt arról is, hogy az orosz–ukrán háborúból is folyamatosan tanulnak, a NATO-ban látta, hogy milyen
tapasztalatokat szűrnek le például a hadászati hírszerzés és felderítés
területén. Szintén a háború tapasztalataira vonatkozóan kifejtette: olyan
logisztikát kell megszervezni, amely képes ellátni a harcoló csapatokat. A
tartalékos állományról pedig elmondta, kiemelten fontos az önkéntes rendszer, mert
akik helyben élnek, jobban tudják, hogyan kell megvédeni a területet, nekik az
a dolguk, hogy felkészítsék őket erre.
Az altábornagy a szittya gondolkodásmódról és a hazafias
nevelésről is beszélt
A magyar katonai oktatásba vissza szeretné hozni a
nukleáris elrettentést, „meg kell érteni, hogy mit jelent ez a fogalom”.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf a meghallgatáson azt mondta, a
kormány a háborús helyzet elhúzódására számít, Magyarország a béke álláspontján
van, és azonnali tűzszünetet akar, de jelen pillanatban úgy néz ki, hogy ez
katonai és diplomáciai eszközökkel nem kényszeríthető ki. A honvédelmi
miniszter hangsúlyozta: a magyar haderő feladata, hogy alkalmazkodjon ehhez a
helyzethez, minden tudásukkal egy harcképesebb, megváltozott kultúrájú, jól
felszerelt, eltökélt, komoly haderőt építsenek.
A tárcavezető úgy gondolja, Böröndi Gábor lesz ennek az
időszaknak a megfelelő vezérkari főnöke, Ruszin-Szendi Romuluszról pedig úgy
fogalmazott, hogy kiváló katona, kiváló ember, aki a feladatát precízen és
pontosan végezte.
„A tartós, elhúzódó háború következtében a magyar haderőnek
hadműveleti szintű tudásra és szakértelme van szüksége” – húzta alá
Szalay-Bobrovniczky Kristóf, hozzátéve: Böröndi Gábor háttere, tudása,
tapasztalata, a belföldi haderőre és a NATO-ra vonatkozó ismeretek tekintetében
is alkalmassá teszi a feladatra.
Szalay-Bobrovniczky Kristófnak az az elvárása, hogy a
honvédség ne csupán egy új eszközökkel felszerelt haderő legyen, hanem
mélyreható szervezeti kultúraváltozáson is essen át, amely folyamatnak csak a
kezdete volt, amit fiatalításként ismer a közvélemény.
