A szombatnak nincs különösebb jelentősége, ez az általános
munkarendben foglalkoztatottak számára egy normál heti pihenőnap, speciális
tevékenységek esetén pedig lehet rendes munkanap, vagy pihenőnap.
A vasárnap pedig, bár nem munkaszüneti nap, azonban a munka
törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) mégis előírja, hogy e napra a
munkaszüneti napra vonatkozó munkaidő-beosztási szabályokat kell alkalmazni.
Ebből következően húsvét vasárnapra rendes és rendkívüli munkaidőt csak azon
dolgozók számára lehet elrendelni, akiknél munkaszüneti napon is van rá
lehetőség.
Érdemes tisztázni a
szabályokat
A húsvét kapcsán javasolt tisztázni a munkaszüneti
napokon történő munkavégzés szabályait – mondta el az Economxnak a Jalsovszky
Ügyvédi Iroda szakértője.
Nagy Dóra Ágnes szerint az irányadó szabályok azt mutatják,
hogy munkaszüneti napnak minősül a nagypéntek és a húsvéthétfő.
Húsvétvasárnapra pedig a munkaszüneti napra vonatkozó beosztási szabályokat
kell megfelelően alkalmazni.
Munkaszüneti napra rendes munkaidő kizárólag az alábbi
munkavállalók részére osztható be:
- a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben (például szállodai portás),
- az idényjellegű (például betakarítást végző munkás),
- a megszakítás nélküli (például tömegközlekedési eszközön sofőr munkavállaló),
- társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén (például repülőtéren dolgozó légiforgalmi irányító)
- külföldön történő munkavégzés során.
Kivételes helyzet
Általános szabály szerint munkaszüneti napon csak az a
munkavállaló végezhet munkát rendkívüli munkaidőben, aki egyébként az adott
napon rendes munkaidőben is foglalkoztatható lenne, kivéve a vis maior
helyzeteket (például tűz üt ki a munkáltató székhelyén és ennek elhárítása
kapcsán végzett feladatok).
A munkaszüneti napon történő munkavégzés mindig kivételes helyzetnek minősül, ezért minden esetben jár érte (a munkavállaló alapbérén felül) a bérpótlék függetlenül attól, hogy milyen jogcímen, rendes vagy rendkívüli munkaidőben teljesít a munkavállaló munkát.
Amennyiben a munkavállaló részére munkaszüneti napon
rendkívüli munkaidőt rendel el a munkáltató, úgy a munkavállaló a munkaszüneti
napi rendkívüli munkavégzésért járó pótlékra is jogosulttá válik - hangsúlyozta a szakértő az Economxnak.
Működő munkáltató
A munkáltató, illetve a munkakör akkor minősül a munkaszüneti napon rendeltetése folytán működő munkáltatónak, illetve munkakörnek, ha a tevékenység során nyújtott szolgáltatás e napon történő rendszeres igénybevételére a munkaszüneti naphoz közvetlenül kapcsolódó helyben kialakult.
További szabály, hogy az általánosan elfogadott társadalmi szokásokból eredő igény alapján, vagy az élet, egészség, testi épség, továbbá a vagyontárgyak védelme érdekében kerül sor.
Ellenőrzés mindig lehet
A munkaügyi hatóság munkájával kapcsolatos tévhit, hogy a munkaügyi felügyelők – mint általában a köztisztviselők - hétfőtől péntekig 8.00-16.30-ig dolgoznak, hétvégén, munkaszüneti napon nem. Ezzel szemben a valóság az, hogy az ellenőrzés bármikor megtörténhet.
Ha a munkaügyi ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy a munkaszüneti napon történő foglalkoztatás jogszerűtlen, a munkaügyi felügyelő helyszíni intézkedés keretében megtiltja a további munkavégzést, és attól függően, hogy hány főt érintett munkaügyi szabálytalanság, a későbbiek során munkaügyi bírság kiszabására kerül sor.
