A Parlament által 2023 decemberében elfogadott ESG törvény
célja a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati társadalmi
felelősségvállalás előmozdítása, figyelembe véve a környezettudatosságot,
valamint a társadalmi és szociális szempontokat – mutatott rá Veisz Ákos, a BDO
Magyarország ESG Tanácsadó Kft. ügyvezetője.
A törvény hatálya 2024. január 1-jétől kiterjed Magyarország
területén székhellyel rendelkező közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak
minősülő nagyvállalkozásokra.
Míg a hazai nagyvállalkozásokra 2025. január
1-jétől lép hatályba (nagyvállalatnak minősül, ahol 3 kritériumból 2 meghaladja
a minimum értéket: 250 alkalmazott, 20 milliárd Ft árbevétel, 10 milliárd Ft
mérlegfőösszeg).
A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók körét a Magyar
Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a
könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 2. § 19. pontja határozza meg.
Talán ebből is érzékelhető, hogy egy nagyon komplex feladat vár a nagyvállalatokra.
Eszerint közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősül
az a gazdálkodó, amelynek átruházható értékpapírjait az Európai Gazdasági
Térség valamely államának szabályozott piacán kereskedésre befogadták, illetve
minden olyan, előző pont hatálya alá nem tartozó gazdálkodó, amelyet jogszabály
közérdeklődésre számot tartónak minősít.
Ez leegyszerűsítve például a nyilvános
részvénytársaságokat, a hitelintézeteket, bizonyos biztosítókat és
alapkezelőket fedi le.
Ezekre a vállalatokra vonatkozik a törvény
2024. január 1-től azon vállalatokra vonatkozik a törvény,
amelyek a fenti kritériumok szerint közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak,
és emellett nagyvállalkozásnak is minősülnek, vagyis alkalmazottainak száma,
árbevétele és mérlegfőösszege az alábbiak szerint alakult az üzleti évet
megelőző üzleti évben:
● 3 kritériumból 2 meghaladja a minimum értéket:
Az alkalmazottak száma meghaladta az 500 főt
Az árbevétel meghaladta a 20 milliárd Ft-ot,
A mérlegfőösszeg meghaladta a 10 milliárd Ft-ot
2025. január 1-től kezdődően pedig már azon nagyvállalatok
is a törvény hatálya alá tartoznak, amelyek alkalmazottainak száma, árbevétele
és mérlegfőösszege az üzleti évüket megelőző üzleti évben az alábbiak szerint
alakult:
● 3 kritériumból 2 meghaladja a minimum értéket:
Az alkalmazottak száma meghaladta a 250 főt
Az árbevétel meghaladta a 20 milliárd Ft-ot,
A mérlegfőösszeg meghaladta a 10 milliárd Ft-ot
2026-tól pedig azon kis és középvállalkozásokra is
vonatkozik a törvény, amelyek a fentiek szerint közérdeklődésre számot tartó
gazdálkodóknak minősülnek.
Mit tegyenek a
cégvezetők?
Először is fel kell mérni a teljes beszállítói kört, hiszen
az érintett vállalatokra vonatkozó ESG törvény részét képezi a fenntarthatósági
átvilágítási kötelezettség.
A vállalatoknak felelősséget kell vállalni a
közvetlen működési hatókörén túli beszállítók működéséért.
Ennek részéként, kockázatkezelési rendszert kell létrehozni.
Ehhez a felkészülés nagymértékű és széleskörű adatgyűjtéssel jár, a
kockázatkezelési folyamat részeként a kockázatelemzést a vállalatoknak minden
év június 30-ig, valamint eseti jelleggel akkor kell elvégezni, ha a
vállalkozásnak az ellátási láncban jelentősen megváltozott vagy jelentősen
bővülő emberi jogi, vagy környezetvédelmi kockázati helyzettel kell számolnia.
Panaszkezelési rendszert kell kialakítani, valamint a
közvetlen beszállítóikat nyilatkoztatniuk kell az emberjogi és környezetvédelmi
megfelelés tekintetében.
A fenntarthatósági átvilágításra vonatkozó új szabályok
alapján a nagyvállalatoknak intézkedési tervet kell készíteni arról, hogyan
mérséklik a tevékenységük különböző hátrányos hatásait, aminek következtében a
nagyvállalatoknak beszállító kis és középvállalatoknak is kell tennünk azért,
hogy a megrendelőik üzleti partnerei maradhassanak.
A jogszabálynak való nem megfelelés pénzügyi bírsággal járhat
A fenntarthatóság stratégiai versenyelőnyt is jelenthet,
ezért ilyen szemmel is érdemes ezt a témát az adott vállalatnál vizsgálni.
A vállalatoknak ráadásul fel kell készülniük arra, hogy a vevőik és munkavállalóik fenntarthatósági szempontok alapján is értékelik őket, és mielőbb kezdjék el a felkészülést, ne hagyják az utolsó pillanatra, hiszen egy komplex feladatról van szó.
Komplex feladat vár a
nagyvállatokra
Az Európai Uniós előírások szerint a vállalatoknak közzé
kell tenni a standard szerint milyen lépéseket tesznek a fenntarthatóság terén,
környezetvédelem, társadalmi és irányítási kategóriákban. A közzétételek
adatokat, szabályzatokat, stratégiákat, folyamatokat jelentenek.
A közzétételeknek kellően részletesnek kell lenniük ahhoz,
hogy a vállalatok beszámolhassanak a fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos
kockázatokkal szembeni ellenálló képességükről, beleértve a hatásokat, a
kockázatokat (azok kezelését) és a lehetőségeket is.
Kiktől kérhetünk segítséget?
Különös tekintettel arra, hogy 1000 hazai nagyvállalatnak az
adatgyűjtés a 2025-ös pénzügyi évre vonatkozóan már el kell, hogy kezdődjön, és
az ESG beszámolót a 2026. június 30-i határidővel közzé kell tenni.
A cégvezetők számára jó tanács, hogy mielőbb kezdjék el a felkészülést a 2024. január 1-jén
életbe lépett szabályozásra, hiszen gyakorlatilag az idei év áll csak
rendelkezésre a felkészülésre, ami szükséges is.
Mi a következő lépés?
A vállalatvezetőknek meg kell győződni arról, hogy mikortól
vonatkozik jogszabály az adott vállalatra, valamint fel kell mérni a
fenntarthatósági témaköröket, rendelkezésre álló adatokat, és a lehetséges
kockázatokat.
Továbbá, javasolt egyeztetni a finanszírozó bankokkal,
legfontosabb vevőkkel és partnerekkel az általuk támasztott fenntarthatósági
elvárásokról. Az érintett vállalatoknak hatékony működési folyamatot kell
kialakítani a jogszabályi megfelelésre, mely akár stratégiai előnyként is
jelentkezhet a versenytársakhoz képest.
Tekintettel arra, hogy a jogszabályi megfelelés a legtöbb
esetben teljesen újfajta adatgyűjtést és rendszerek létrehozását jelenti a
vállalat számára ezért a sikeres megfelelés érdekében javasolt a cégvezetők
számára a felkészülés mielőbbi elindítása – hangsúlyozta végezetül a BDO
szakértője.
