Kajó Cecília állatvédelmi szakjogász az Economx
megkeresésére elmondta: a joggyakorlat ráadásul nem egységes, van vármegye,
ahol közigazgatási hatósági eljárásban (ügyféli joggyakorlás biztosításával),
illetve akad, ahol panaszeljárásban (ügyféli joggyakorlás kizárásával) kezelik
azonos állatvédő szervezet bejelentéseit.
Vagyis, azonos bejelentő szervezet megítélése (és így
ügyféli jogai sorsa) másképp alakul más-más vármegyékben. Ezt „viccesen”
vármegye-váltó hatálynak hívják egymás között a szervezetek, de ha megnézzük a
hátterét a jelenségnek, ez sajnos nem vicc, hanem a vonatkozó jogszabály tökéletes félreértelmezése.
„Megtették a
megfelelő intézkedéseket”
Kajó Cecília úgy látja, hogy téves jogértelmezésen alapul az a joggyakorlat, hogy az
állattartási témájú bejelentéseket elsősorban a járási hivatalok és a vármegyei
kormányhivatalok kötelékében dolgozó hatósági állatorvosok panaszként (vagy
közérdekű bejelentésként) kezelik.
Továbbá: a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről,
valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi
XXV. törvény (Panasztörvény) alapján kivizsgálják az ügyet, majd kétsoros
sablonlevélben tájékoztatják a bejelentőt, hogy „megtették a megfelelő
intézkedéseket”.
Ha a bejelentő konkrétan civil állatvédelmi szervezet, ezzel
megfosztják ügyféli jogaitól, melyet számukra az állatvédelmi törvény biztosít,
közte talán a legfontosabbtól: a jogorvoslati jogtól.
De az állatvédelmi hatósági eljárások átláthatósága is
elvész. Így sérülhet az információszabadság joga akkor, amikor például ilyen
módon az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény
szerinti anonimizált döntés sem kérhető ki az eljárás lezárulásával a
véglegessé válás után – hiszen nem született ilyen döntés az ügyben.
A hatósági állatorvosok az állatvédelmi tárgyú bejelentések kapcsán így értelmezik tökéletesen félre a törvény szándékát.
Ennek az a következménye, hogy az állattartási hibákat,
hiányosságokat tartalmazó bejelentéseket panaszként kezelik, ahelyett, hogy
hatósági ellenőrzést, vagy állatvédelmi hatósági eljárást folytatnának le.
A Panasztörvény valós funkciója ugyanis az, hogy első
kapuként működjön egy szervezet életében és az ügyfelet jó helyre irányítsa.
Tehát, nem konkrét ügyintézési forma, hanem minőségbiztosítási ügyfélszolgálati
funkciója van – hangsúlyozta végezetül a szakjogász.
Állatvédelem és
orvosi kísérletek
Az Economx többször is foglalkozott már azzal, hogy évtizedek
óta óriási viták övezik az állatkísérleteket, az egyik oldal szerint teljesen
feleslegesek, a másik oldal szerint szükségesek az emberek gyógyításához.
Állatkísérleteken alapuló arckrémek híján még nyilvánvalóan
elboldogulunk a világban, de mi a helyzet a gyógyszerekkel, a
gyógykezelésekkel, amelyek emberek életét könnyíthetik meg? Mi a fontosabb?
Eddig gyógyíthatatlan betegségek gyógyszereinek kifejlesztése, már meglevő
gyógyszerek korszerűbbé tétele bármi áron?
Az állatkísérletek ellenzői szerint túlnyomórészt a hadiipar és a kozmetikai ipar profitál a kísérletekből, a gyógyszeripar alig-alig. Álláspontot
kialakítani viszont saját személyes élettörténet nélkül a legnehezebb: amint
valakinek a családtagját, szeretetteit kell olyan gyógyszerrel, kezeléssel
ellátni, amely állatok szenvedésén alapszik, a képlet rémisztően egyszerű lesz.
