Az Országgyűlés elfogadta a panaszokról, a közérdekű
bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról
szóló törvényjavaslatot. A kétszázötven fő feletti cégeknek 60 nap türelmi idő áll
rendelkezésükre, hogy az előírásoknak megfelelően alakítsák ki folyamataikat,
mely – jó esetben – internetes alapú, visszaélés-belejelentő
rendszer létrehozását is magában foglalja – hívja fel a figyelmet a Saldo Zrt.
szakértője.
A
jogszabály az EU-s Whistleblowing-direktívához igazodik: célja a
2019/1937/EU-irányelv átültetése a magyar jogrendszerbe, és ezáltal a
közérdeket érintő veszélyekkel kapcsolatos bejelentések szabályozása. Legkésőbb 2023. december 17-ig mindenkinek
létre kell hoznia a visszaélés-bejelentési rendszert, amelynél a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a kötelezettségek teljesítését, az adatvédelmi
szabályok betartását pedig a NAIH fogja ellenőrzi majd.
Bármely munkahelyi visszaélés esetén „kongathatjuk a vészharangot”.
Habár az angolszász országokban jól ismert „whistleblowing”
kifejezés nagyjából annyit jelent, mint „kongatni a vészharangot”. A fogalom alatt jogi összefüggésben
közérdekű bejelentőt kell érteni, aki olyan kérdésekben kongatja meg a
vészharangokat, amelyekben össztársadalmi érdekeket sértő cselekmények
történnek. Tehát a panasztörvény gyakorlatilag bármely jogellenes
vagy jogellenesnek feltételezett cselekmény vagy mulasztás bejelentését
lehetővé teszi, kezdve például közbeszerzési eljárások során tapasztalt
visszaéléstől, a szakmai titoktartás elmulasztásán át, egészen a
fogyasztóvédelmi vagy környezetvédelmi szabálysértésekig. A bejelenthető
magatartások alá pedig nemcsak a jogszabályba ütköző jelenségek tartoznak,
hanem a munkáltató belső szabályzatában jogellenesnek minősített magatartások
is, mint az üzleti ajándék elfogadása vagy egy állásra
jelentkező elutasítása az etnikai hovatartozása miatt.
A jogszabály ugyanakkor nem csupán a bejelentések témájában „enged szabad kezet”, de a tekintetben is, hogy kik élhetnek ezzel az eszközzel
A munkavállalókon kívül bejelentést tehet a
foglalkoztató cég (társ)tulajdonosa, felügyelőbizottsági tagja, alvállalkozója, vagyis bárki, aki szerződéses
jogviszonyban áll(t) az érintett vállalkozással vagy szervvel.
Visszaélés-bejelentési rendszer: „etikai forródrót” a bejelentések kezelésére
Az új törvény által előírt egyik
legfontosabb kötelezettség az, hogy az 50 vagy annál több munkavállalót
foglalkoztató munkáltatóknak egyfajta „etikai forródrótot”, belső
visszaélés-bejelentési rendszert kell felállítaniuk, amely egyrészt a
visszaélést bejelentővel való kapcsolattartást, másrészt annak névtelenségét is
biztosítja.
Ezen felül más követelményeknek is meg kell felelniük, mint
például:
- fel kell készülniük a panaszbejelentési rendszer
kialakításához kapcsolódó személyes adatok kezelésére, - ennek megfelelően módosítaniuk kell a már meglévő
tájékoztatókat, - valamint rendelkezniük kell a beérkező bejelentések
vizsgálatára jogosult bejelentő-védelmi megbízottal is.
Új felelősség a láthatáron: egy „bejelentővédelmi-megbízottat” is ki kell jelölni
A munkáltató dönthet úgy, hogy a beérkező bejelentéseket
belsőleg kezeli, vagy bevonhat egy pártatlan, külső személyt/szervezetet is. A
feladatot ellátó megbízott legfontosabb feladatai közé tartozik a bejelentést
tevő tájékoztatása mind a személyes adatainak kezeléséről, mind az eljárási
szabályokról – kiemelt figyelmet fordítva arra, hogy mindvégig megőrizze az
eljárás során kezelt személyes adatok biztonságát és integritását.
A jogszabály 19. § (1) bekezdése szerint a belső visszaélés-bejelentési rendszert egy erre kijelölt személy vagy szervezeti egység működtetheti, aki azonban nem utasítható, és a feladatkörébe tartozó ügyeket más szervektől elkülönülten látja el. Ezért is kiemelten javasolt az, hogy egy objektív, külső szakértőre bízzuk ezt az összetett tevékenységet, így nemcsak felgyorsíthatjuk a kötelezettségek jogszabályban foglaltak szerinti megvalósulását, de egyben átláthatóbbá és hitelesebbé is tehetjük a folyamatainkat
– hangsúlyozza Kreiniker-Barna Eszter, a Saldo Zrt. vállalati jogásza.
Az érintett munkáltatóknak azonnal érdemes elkezdeniük az új
whistleblowing működés kialakítását ahhoz, hogy a rövid, 60 napos felkészülési
idő alatt „zöld utat kapjon” belső visszaélés-bejelentési rendszerük. A Saldo Zrt. egy dedikált szolgáltatást vezetett be az
érintett munkaadóknak, rendszeres képzésekkel és
szakkönyvekkel is segít a tudásmegosztásban, valamint a naprakész információk
átadásában.
Nagyon fontos, hogy az erre kötelezett foglalkoztatók belső visszaélés-bejelentési rendszert hozzanak létre, és a bejelentést kivizsgálják, mivel ezek nem teljesítése esetén a bejelentők bizonyos ügyekben jogszerűen a nyilvánossághoz is fordulhatnak, amelynek súlyos következményei lehetnek a foglalkoztatóra nézve
– írja Liber Ádám, a Provaris Varga&Partners
partnere.
Az érintett cégek érdeke, hogy a visszaéléseket belső csatornák útján, „házon belül” kezeljék.
Indokolt esetben ugyanis a nyilvánossághoz is fordulhat a
panaszos, ha a panaszát nem vizsgálják ki megfelelően (vagy a bejelentési
csatorna határidőben nem került létrehozásra), mivel ebben az esetben
titoktartási kötelezettség sem lehet akadálya az ügy nyilvános
megszellőztetésének
Orbán Zsombor, a Provaris Varga & Partners ügyvédi
iroda partnere hozzáteszi, az első tapasztalatok azt mutatják, hogy a
nagyvállalatok számára biztosított 60 nap nagyok kevés idő volt a belső
visszaélés-bejelentési rendszer létrehozására, a társaságok kisebbik része tett
csak eleget a telepítési kötelezettségnek a mai napig.
A rendszer keretében,
akár nagyon súlyos gazdasági, vagy szexuális visszaéléssel kapcsolatos
panaszokat is be lehet jelenteni, amelyek fogadására a cégeknek fel kell
készülniük, ellenkező esetben súlyos jogi kockázatoknak teszik ki magukat, ha
ilyen panaszok érkeznének, anélkül, hogy belső visszaélés-bejelentési rendszert
telepítettek volna.
