Két évvel ezelőtt jelentősen bővült a honi klímatechnikai piac, ami sok céget arra késztetett, hogy belekezdjen a légkondicionáló készülékek forgalmazásába, szerelésébe, illetve szervizelésébe. Tavaly 80 ezer olcsó, kínai gyártmányú klíma árasztotta el az országot, amelyeket általában a nagy bevásárlóközpontokban kezdtek forgalmazni – annak ellenére, hogy a klímaforgalmazóktól származó adatok szerint a magyarországi klímapiacon évente csupán 40 ezer készülékre van biztos kereslet. A kedvezőtlen időjárás, illetve az importőrök szerint a kontárok „megszaporodása” is szerepet játszott abban, hogy a múlt évben erőteljes, 20 százalékos visszaesést regisztráltak. A csökkenés miatt azonban az említett gyenge minőségű berendezések mellett a neves gyártók termékei is a polcokon maradtak, így jelentős készlettel várják a forgalmazók az idei szezont. A kereskedők reményei szerint az idén kedvezőbben alakulhat a piac, ám mint mondták, ez erőteljesen időjárásfüggő. A nagyobb láncok katalógusaiban nem ritka a 30-50 ezer forintos klímaberendezés, amihez mindössze körülbelül 20 ezer forintos beszerelési költség járul. A rendkívül vonzó ajánlat láttán felmerülhet a kérdés, miért is kellene egy-két százezer forinttal többet költeni egy márkás szerkezetre, ami elvileg ugyanúgy teszi a dolgát. Szakemberek szerint a már említett noname termékek irreálisan olcsók, ugyanakkor minőségileg rendkívül sok kívánnivalót hagynak maguk után. „Egy ilyen klíma hamar zajossá válhat, sokat fogyaszt, a hatásfoka gyenge, és nagyon sok gond van a szervizelésével is” – mondja Horváth Miklós, a Klíma Áruház Épületgépészeti Kft. ügyvezető igazgatója. „Hiába van rajta hároméves garancia, ha meghibásodik, nincs hozzá alkatrész” – mondja a szakember. Ráadásul az is problémát jelent, hogy ezeket a berendezéseket gyakran gyengén képzett, szerszámozatlan, „olcsó” szerelők szerelik be. Az alulképzett szervizesek pedig, ha hibával találkoznak – legyen az az elektromos szabályzó körben vagy a hűtőkörben –, legtöbbször képtelenek megállapítani annak okát. Hasonló véleményt fogalmazott meg a noname márkákról Medgyesi Tamás, a Cool Klímatechnika vezetője, hozzátéve: a kínai üzemekben tulajdonképpen összeszerelés folyik, nem a klasszikus gyártás. Ezek a távol-keleti – tapasztalattal nem rendelkező – társaságok beszerzik a szükséges alkatrészeket, majd összerakják a berendezéseket, ahogy a nagy márkáktól lemásolják. Mivel fejlesztéssel egyáltalán nem foglalkoznak, ez meg is látszik a gépek minőségén. Medgyesi szerint további komoly probléma, hogy a szóban forgó „gagyi” berendezések vezérlőtechnikája általában primitív szoftveren alapul, míg a neves gyártóknál ezek kifejlesztésére komoly figyelmet fordítanak. A noname berendezések élettartama töredéke egy közepes vagy prémium kategóriájú berendezés 10-15 éves élettartamának, ráadásul az ellenőrizhetetlen eredetű gyártók termékei gyakran 2-4 évet „pihentek” már különböző távol-keleti vagy egyéb raktárakban, ami szintén a minőség rovására megy. A szakemberek hangsúlyozzák: a nagy bevásárlóközpontok termékei a minőségi gépeknek nem jelentenek konkurenciát, de van egyfajta árpszichózis, ami árletörő hatást generál a piacon. A háztartásokba szerelhető klímák esetében általában három szegmenst különíthetünk el. Az olcsó termékek induló ára nettó 50 ezer forint, a középkategóriásaké (például Hisense) 60-70 ezer forint, a felső középkategóriájú gépeké 100 ezer forint körül alakul, míg a jellemzően A vagy AA energiafogyasztású prémium (Panasonic, Daikin, Samsung, Fisher) berendezéseké 110 ezer forinttól kezdődik. Az utóbbi időszakban terjedtek el az úgynevezett inverteres készülékek, amelyek halkabbak, és 20-30 százalékkal kevesebb áramot fogyasztanak, valamint élettartamuk is hosszabb, mint a „normál” berendezéseké – igaz, az áruk is 20-30 százalékkal magasabb. A nevesebb forgalmazóknál a klímaberendezés megvásárlása mellett a beszerelés is tetemesebb – 40-80 ezer forintos – összeget jelent, cserébe viszont megbízható minőséget és valódi garanciát kapunk. A beszerelés ugyanis komoly feladat: a vezetékek falba törénő elhelyezése falfúrással és -véséssel jár, üzembe helyezéskor pedig egy speciális műszerrel vákuum alá kell helyezni a klímát, ráadásul a kondenzvíz elvezetését is meg kell oldani. A légkondicionáló hűtőbordáin lecsapódó pára ideális terep a penészgombáknak, amelyek allergiás tüneteket válthatanak ki az arra érzékenyeknél. A súlyosabb esetben kötőhártya-, nyálkahártya-gyulladást okozó penészgombák az esetleges téli leállásnál is tovább fertőznek, mivel az elpusztult penészgomba spórái még sokáig életképesek maradnak. A következő veszélyforrás a légkondicionáló belterében tanyázó baktériumok, amelyek vízpára formájában belélegezve komoly légzőszervi megbetegedéseket okozhatnak. A legelterjedtebb „klímabaktérium” a legionella, amely a tüdőgyulladásos megbetegedések 10 százalékáért tehető felelőssé. További kockázatot jelent az öt foknál nagyobb hőmérséklet-különbség, amely legyengíti az immunrendszert, és így fogékonyabbá válhatunk a megbetegedésekre. „A közvetlenül a testet érő légáramlat ízületi problémákat is okozhat” – mondja Csató Iván, a Levegődoktor munkatársa. A légkondicionáló ugyanakkor nemcsak az emberi egészségre, de a környezetre is káros lehet: a régebbi vagy noname készülékek elpárolgó hűtőfolyadéka bizonyítottan ózonkárosító hatású. A légkondicionáló berendezések negatív hatásai ugyanakkor megfelelő karbantartással megelőzhetőek. A szakember tanácsa: a szokásos évi kétszeri műszaki vizsgálat mellett évente legalább egyszer végeztessünk penészgomba- és baktériummentesítést is.