Befektetés

Eltűnt a jókedv a piacokról

Amilyen gyorsan jött, olyan hirtelen távozott az optimizmus, ami kedden még jelentős pluszokat hozott az európai részvénypiacokon. Szerdára már újra a ború volt az úr, a tőzsdék eleve mínuszban nyitottak, majd a délutáni, nagy csalódást hozó amerikai makroadatok után még mélyebben zártak. A kedvezőtlen reálgazdasági adatok mellett az Európai Központi Bank kamatdöntését megelőző kereskedési nap is szerepet játszhatott a rossz teljesítményben, bár ez aligha adhatott okot ilyen mértékű visszaesésre. A londoni FTSE−100 1,1, a frankfurti DAX 0,9, a párizsi CAC−40 pedig 1,3 százalékot vesztett, miközben a periférián még rosszabb volt a helyzet: a milánói FTSE-MiB 2,3, a madridi IBEX−35 pedig 1,8 százalékot zuhant. A telekomszektor visszaadta azt a nyereséget, amit kedden a Vodafone-felvásárlási pletykák miatt elért − sőt a France Telecom 4,4, a Telecom Italia pedig 5,4 százalékot zuhant. Maga a Vodafone 3 százalékot esett Londonban a Verizon cáfolata után, éppen oda, ahol a pletykák kiindulásakor állt. A belga hipermarketlánc, a Delhaize Group közel 5 százalékot esett, miután az egyik bank rontott részvényajánlásán. Nem fogadta jól a piac, hogy a HSBC eladja szingapúri biztosító-üzletágát az AXA-nak: a brit bank 1,4, a francia biztosító pedig 1,9 százalékot esett a hírre. A holland SBM Offshore közel 3 százalékot esett, miután bejelentették, hogy az amerikai és a holland hatóságok korrupcióval vádolják a céget. Az Atlanti-óceán túloldalán rossz hangulatban folytatódott a kereskedés, az ADP munkaerő-piaci adata és az ISM szolgáltatói index is elmaradt a várakozásoktól. Lapzártánk idején, az amerikai kereskedési nap derekán a Dow Jones ipari átlaga félszázalékos, az S&P−500 és a Nasdaq pedig 0,8 százalékos mínuszban volt.

Alig emelkedik a Mol-osztalék

A tavalyi 45 milliárd forint után idén 46 milliárdot fordítana osztalékra a Mol Nyrt. − derült ki a szerdán publikált közgyűlési előterjesztésekből. Egy évvel ezelőtt részvényenként 454,54 forintra jött ki az osztalék, most a Mol saját részvényeinek állományától függ majd a pontos összeg.

Elrettenti az önköltséges képzés a szülőket?

Néhány év alatt megtérül a felsőoktatási tanulmányokba fektetett összeg, ezért érdemes a diploma megszerzésébe invesztálni − mondta a Napi Gazdaságnak Sándorné Kriszt Éva, a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) rektora, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) társelnöke. A Generali-Providencia Zrt. reprezentatív kutatása szerint a középiskolások döntő többsége éppen ezért tanulna tovább, a szülők kétharmada azonban csak az állami képzésben látja finanszírozhatónak a tanulmányokat. Kriszt szerint a szülők gyakran nem számolják végig a felsőoktatási tanulmányokba fektetett kiadások megtérülését. Hét féléves állami ösztöndíjjal a BGF-en a diákok 27 éves korára térül meg a befektetett összeg − ha a tanulmányok elhúzódnak két félévvel, a határ legfeljebb 30 éves korig tolódik − azokhoz képest, akik az érettségi után helyezkednek el a munkaerőpiacon. Az önköltséges szakokon 220 ezer forint féléves önköltséggel kalkulálva 30 (két féléves csúszással 33) éves korra \"térül meg\" a kiadás a fizetésbeli különbségek alapján.

Csaknem húsz százalékkal túlteljesítette célját az ÁKK

Az első negyedévben a meghirdetettnél 18,5 százalékkal több állampapírt értékesített az ÁKK Zrt. Szokás szerint a legrövidebb futamidejű kincstár­jegyekből adott el legtöbbet az adósságkezelő, hiszen ezekből hetente tart aukciót.