Elhallgatta tulajdonosai elől, hogy milyen rossz pénzügyi helyzetben van a Royal Bank of Scotland − állítják a dicstelen körülmények között állami tulajdonba került brit bank részvényesei, akik 4 milliárd fontot követelnek.
Egy 12 ezer kisrészvényest, valamint több mint száz intézményi befektetőt összefogó érdekvédő csoport, az RBOS Shareholder Action Group bejelentette, hogy 4 milliárd fontra perli a Royal Bank of Scotlandet (RBS), valamint annak négy egykori vezetőjét, köztük Fred Goodwin korábbi vezérigazgatót. A részvényesi érdekvédők szerint a bank hazudott 2008-ban, amikor is egy részvénykibocsátási prospektusban elhallgatta tulajdonosai elől, hogy valójában mennyire rossz pénzügyi helyzetben van. Az RBS egy rövid időre a világ legnagyobb bankja lett, amikor 2007-ben katasztrofális időzítéssel részt vett a holland ABN Amro 49 milliárd fontos felvásárlásában.
Ezt követően volt szükség 2008 áprilisában a hatalmas, 12 milliárd fontos részvénykibocsátásra, ami a részvényesek tulajdonának felhígulásához vezetett; októberben pedig 28 milliárd fontos éves nettó veszteséget jelentettek be, ami után állami mentőakcióra volt szükség. A bank részvényárfolyama a 2007-es, még 6000 font feletti szintekről 200 font alá bukott (akkor már az állam birtokolta 82 százalékát, ahogyan ma is).
A bankok körül mindenesetre szorul a hurok. A globális pénzügyi válság óta ugyan egyre több idő telik el, de továbbra is kerülnek elő különböző jogi ügyek, amelyek gyakran az ingatlanpiaci buborékkal kapcsolatos visszaélésekre épülnek. Ezeket még mindig peren kívüli megállapodásokkal rendezik − hiszen egy globális nagybank vád alá helyezése annak felfüggesztésével járna, ami beláthatatlan következményeket okozhatna a bankrendszerben −, ám ezek a jogi költségek lassan állandó tételként épülnek be a pénzintézetek üzleti modelljeibe (Napi Gazdaság, 2013. március 27.). Eközben az amerikai pénzügyi diskurzusban is egyre több befolyásos szereplő − köztük a Citigroupot jelenlegi formájában létrehozó Sandy Weill − van azon a véleményen, hogy a túl nagyra nőtt bankokat fel kell darabolni. Mindennek ellentmond azonban, hogy a múlt héten egy sor, a legnagyobb bankok Libor-manipulációjának következményeivel foglalkozó vádiratot elutasított egy manhattani bíróság; jogi szakértők szerint ezek után nehéz lesz érvényt szerezni a londoni bankközi kamatláb befolyásolása miatt kárt elszenvedettek kérelmeinek.
