Az EU-csatlakozás főként a napi fogyasztási cikkek piacán hozott újat a trade marketing (az üzletben megvalósuló marketingtevékenység) területén: a csatlakozással piacra lépő, nem márkázott vagy második vonalbeli termékek okozhatnak fejfájást a szakmának – véli Misinszki Ákos, a Publicis reklámügynökség ügyfélkapcsolati igazgatója. Ezek az új termékek és márkák jellemzően az alacsony árat és a kereskedelmi taktikákat állítják középpontba. A márkaépítésre sokat adó brandeket ez ármódosításra és a termékpaletta bővítésére kényszerítette, de a trade marketing terén is kénytelenek voltak és lesznek komolyabban képviseltetni magukat. Az élesedő verseny okozta változások tavaly főként a sör- és a margarinpiacot jellemezték – mondja a szakértő.
A beszállítók így egyre inkább rá vannak utalva arra, hogy felismerjék és kövessék a trade marketingben érvényesülő új megközelítéseket. Folyamatosan erősödik a tevékenység testreszabottsága: az üzletláncok eltérő feltételei szerint ma jellemzően külön stratégiát dolgoznak ki bolttípusokra és áruházláncokra lebontva. Az eladáshelyi promóciók között pedig nő az úgynevezett élményvásárlást célzó, szórakoztató aktivitások aránya, de ma már nem ritkák az sms-promócióval vagy újszerű promóciós csomagolással kiegészített aktivitások sem. Misinszki szerint a trade marketing akkor lehet igazán hatékony, ha azt a tömegkommunikációban megjelenő kommunikációval kötik össze; ez már csak azért is központi kérdés, mivel a vásárlási döntéseknek most már 70 százaléka születik meg az üzletekben.
Az utóbbi hónapokban így némileg átalakult az elsősorban árral operáló kereskedelmi akciók szerepe, mivel már-már túlzott promóciós dömping jellemzi ma a piacot. Ebben a környezetben pedig igen nehéz piaci részesedés növelésére beváltható sikereket elérni – jegyzi meg Misinszki. A rövid távú, túlélésre játszó promóciókat célszerű imázskampányokkal kiegészíteni, hogy a márka ne szenvedjen komoly presztízsveszteséget. Hosszú távon azonban az új kommunikációs formák keresése jelenthet megoldást. A jelenlegi gyakorlat gyökeres megváltoztatására lenne szükség viszont a kereskedőket célzó kommunikáció vonatkozásában: míg nálunk elsősorban csak kampányokhoz vagy promóciókhoz kötődően szólítják meg a kereskedőket, a fejlettebb piacokon éves stratégiákon nyugszik a kereskedői lapokban való megjelenések, a boltlátogatások és a közvetlen kommunikáció tervezése.
