Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Egyre-másra látnak napvilágot olyan vélemények, hogy csak azok a vállalkozások bízhatnak korábban befizetett iparűzési adójuk visszatérítésében, amelyek az Európai Bíróság esetleges ítéletét megelőzően jogi eljárást kezdeményeztek. Vannak olyan cégek, amelyek a biztos siker reményében már nem is elégszenek meg a fellebbezéssel, s nem fizetik az adót az önkormányzatnak. A KPMG tanácsadó cég álláspontja eltér ettől: szerintük van esély arra, hogy a brüsszeli döntés nem tartalmaz majd visszamenőleges előírásokat, vagyis azok a vállalkozások, amelyek nem fizettek adót, a tartozás megtérítése mellett komoly adóbírságra is számíthatnak.
A nagy cégek fizetnek, de fenntartással
Felmérésünk szerint a vállalatok általában körültekintően járnak el az iparűzési adó megfellebbezését illetően: a lapunk által megkérdezett, köztudottan nagy helyi adóbevétellel rendelkező önkormányzatoknál elmondták, hogy a vállalkozások közül csak igen kevesen tettek eddig ellenvéleményezési nyilatkozatot, vagy helyeztek kilátásba jogi lépéseket (bár szakértők szerint egy ilyen nyilatkozat értelme is megkérdőjelezhető, ha ugyanis adó-visszatérítési kérelemnek tekinti azt a benyújtó, akkor fölösleges kockázatot vállal). Az a kevés vállalat viszont jellemzően a nagy adófizetők közül kerül ki, de mivel a jogszabály még érvényben van, az iparűzési adó befizetését ők sem tagadták meg. Dunaújváros önkormányzatához is befutottak ilyen nyilatkozatok, amelyeket a város nagy adófizetői közül adtak be páran – értesültünk helyi forrásból. Az önkormányzat szerint aggasztó helyzetbe sodorná őket az adó megszűnése. A jelentős ipari beruházással rendelkező településeknek több milliárd forintos kiesést, s így az önkormányzatok ellehetetlenülését okozná az iparűzési adó megszüntetése, amennyiben azt nem kompenzálnák más állami támogatással vagy adónemmel – mondta lapunknak Horváth László, a dunaújvárosi polgármesteri hivatal pénzügyi osztályának vezetője. A város tavaly mintegy 3,4 milliárd forint bevételhez jutott a közel 4400 nyilvántartott vállalkozásból. A legjelentősebb adófizető – de nem biztos, hogy fellebbező – a Dunaferr Dunai Vasmű Rt., amelynek törzsrészvényeit tavaly a Donbass-Duferco Konzorcium kijelölt tagja, a Kundax AG vette meg összesen 500 millió 15 ezer 416 forint értékben. A vállalat 2004. évi konszolidált bevétele mintegy 234,5 milliárd forint volt.
Hasonló helyzetről tájékoztatták lapunkat Tiszaújvárosban és Székesfehérváron is. Az ország keleti felében fekvő település 2 ezer helyi vállalkozója összesen 2,1 milliárd forint adóbevételt hoz a városnak: itt is általában a nagy adófizetők jelezték az önkormányzat felé (neveket természetesen nem közölt a polgármesteri hivatal), hogy fenntartásaik vannak az iparűzési adóval kapcsolatban. A városban működő legnagyobb adófizető a TVK, tavalyi értékesítési árbevétele meghaladta a 175 milliárd forintot. Székesfehérváron tavaly a 6 ezer vállalkozásból mintegy 100 adta az 5,9 milliárd forint értékű iparűzési adó 90 százalékát – mondta lapunknak Nagy László, a székesfehérvári polgármesteri hivatal közgazdasági osztályának vezetője.
Az AH már vizsgálja az esetleges jogi lépések lehetőségét
A vállalatok tehát egyelőre óvatosak, de arra bizton számíthat a pénzügyi kormányzat, hogy ha meggyőző információk birtokába jutnak az iparűzési adó támadhatóságát illetően, akkor élni fognak a lehetőséggel. A magyar tőzsdén jegyzett cégek közül például az Antenna Hungária már vizsgálja az esetleges jogi lépések lehetőségét. Korábban az OTP is jelezte, hogy lépni fog az ügyben. A Magyar Telekom illetékese azt közölte lapunkkal, hogy egyelőre nem terveznek jogi lépéseket. Nem szerepel a tőzsdén, de a legnagyobb cégek táborába tartozik a Magyar Suzuki Rt.: a cégnél egyelőre jogi szakértők bevonásával tanulmányozzák az ügy hátterét, s konzultációkat folytatnak a pénzügyi tárcával.
Jobb tárgyalási pozícióban bíznak a kereskedelemben
Van még egy olvasata annak, hogy miért maradhat tartósan napirenden az iparűzési adó ügye. A választ a kereskedelmi szektorban kaptuk meg. Lapunk értesülése szerint több nagy kereskedelmi lánc is mérlegeli, hogy megkísérelje visszatéríttetni a befizetett iparűzési adót, ugyanakkor tisztában vannak vele, hogy a befizetett összeghez aligha juthatnak hozzá: úgy okoskodnak, hogy jobb tárgyalási pozíciót biztosíthat számukra a visszatérítési igény az önkormányzatokkkal szemben (amennyiben az unió kimondja, hogy az állam jogtalanul szedte be a forgalomalapú iparűzési adót). A kereskedelmi vállalatok szerint olyan nagyságrendű visszatérítésről lehet szó, ami olyan „gazdag” önkormányzatokat is nehéz helyzetbe hozna, mint a budaörsi helyhatóság, ahol egymást érik a kereskedelmi és szolgáltató cégek áruházai, ipartelepei. Az iparűzési adó körül kialakult zavaros helyzet miatt a kiskereskedelmi cégek igyekeznek a háttérben maradni, egyik sem kockáztatja azt, hogy az üggyel összefüggésbe hozzák a nevét (az egyik kereskedelmi lánc neve az elmúlt napokban többször is megjelent az iparűzési adó visszatérítésével kapcsolatban, amiből okultak a szektor más résztvevői). Már csak azért sem, mert szerintük ez nem csak szektorális probléma, hanem olyan mikro, vagy kényszervállalkozásoké is, amelyeknek semmi köze a kiskereskedelemhez.
