BUX 138405.87 -0,36 %
OTP 44850 -0,31 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés
Promo logo

Töltse le az Economx appot!

Hatalmas aknát rejtettek el Orbánék a költségvetésben

Jelentős, akár több százmilliárd forintos pénzügyi aknát hagyott hátra az utód Tisza-kormánynak az Orbán-kormány a 2023-ban bevezetett szén-dioxid-kvóta-adóval. Az Európai Unió Bírósága erről még áprilisban mondta ki, hogy az uniós joggal ellentétesnek tűnik, a vizsgálata pedig a továbbiakban a magyar bíróságok feladata.

2026. június 18. csütörtök, 19:12

Fotó: Napi Gazdaság / Ádám Viktor
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

2023-ban az év elejéig visszamenőlegesen szén-dioxid-kvóta-adót vezetett be az Orbán-kormány, amelyet a legnagyobb hazai szennyezőkre vetett ki. Ennek megfelelően 2023 óta azoknak a cégeknek kell tonnánként 36 eurós adót fizetnie, amelyeknek a szén-dioxid kibocsátása az előző három évben a 25 ezer tonnát meghaladta, emellett pedig a kvóták kereskedelme után is 05 százalékos tranzakciós díjat kell fizetniük.

A G7 cikke alapján az adó több olaj- vegy- és építőanyag-ipari szereplőt is érintett, többek között a Molt, a Nitrogénműveket, a Holcimot és a Duna-Dráva Cementet, emellett pedig más nagy kibocsátókat is, mint a BorsodChem vagy a Hamburber Hungária.

Az adó nagy eltérően terhelte a szereplőket: miközben árbevétel-arányosan a Molnál ez néhány tized százalékot jelentett, addig a Nitrogénműveknél akár 12, a Holcim és a Duna-Dráva Cement esetében 8-14 százalékos terhet is jelentett egyes években.

A lap szerint ez az adó az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerére (ETS) épült rá, azonban lényegében a teljes kibocsátást megadóztatta, attól függetlenül, hogy fedezték-e azt kvótákkal. Erre tekintettel az Európai Unió Bírósága úgy ítélte meg áprilisban, hogy a magyar kvótaadó az uniós joggal ellentétesnek tűnik, a továbbiakban pedig a hazai bíróságok feladata az ítélethozatal az egyes perekben.

A kvótaadóból a költségvetés 2023-ban 41,47 milliárd, 2024-ben pedig 67,14 milliárd forint bevételt könyvelt el, a tavalyi és az idei költségvetések pedig egyaránt 75 milliárd forinttal számolnak. Ha a tervek szerint bevétel teljesül, és vissza kell fizetni az adót, akkor kamat nélkül is mintegy 260 milliárd forintot kellene az érintett vállalatoknak visszautalni, emellett pedig a befizetett adót kamatostul kellene visszaadni, ami tovább növelheti az állam egyszeri kiadását.

A lap emlékeztet, hogy bár a kvótaadó sorsát a hazai bírósági eljárások döntik el, amelyekben az Európai Unió Bíróságának ítélete irányadó, az egyes ügyekben a székhely szerint illetékes törvényszékek járnak el. A Budapest Környéki Törvényszék ősszel tárgyalja a kvótaadós pereket, az azonban bizonytalan, hogy mikor fejezik be, ahogy az is, hogy a jogerős döntést követően milyen ütemezésben történik meg a visszafizetés.

Zádori Bence
Zádori Bence
Szerkesztő
Újságírói tanulmányait 2018-ban végezte el a Szegedi Tudományegyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékén. Első munkáit még kulturális újságíróként, a ContexUs hasábjain írta, később a szegedi egyetem sajtóosztályán szerkesztette az egyetemi magazint, gyakornokként. 2021 tavaszától egészen 2023-ig Szeged helyi ügyeivel foglalkozott, többek között a helyei egyetemi és kulturális közösségekkel, a tudományos élettel, emellett pedig a városi közgyűlés egyik tudósítója volt. 2023 júliusában csatlakozott az Economx csapatához, mely akkor még Napi.hu-ként volt ismert. Főként a mesterséges intelligencia, a technológiaipar, a turizmus és a belpolitika témájában ír. Hobbija a hátizsákos utazás és a filozófia.

Ez is érdekelhet