A megmaradt régi cégeknek és az új nagyberuházásoknak köszönhetően Zalaegerszegen gyakorlatilag nincs munkanélküliség. A gyárak még a város vonzáskörzetébe tartozó több tízezer embernek - a kevésbé kvalifikált munkásoknak is - munkalehetőséget kínálnak. Zalaegerszeg legnagyobb foglalkoztatójává vált a Flextronics, helyi üzemeiben négyezer ember dolgozik. A Zala B üzemében mintegy 9 millió dollárból duplájára bővítették az eddig 9 ezer négyzetméteres gyártócsarnokot. Szintén új beruházás a Flextronicshoz tartozó, Motorola rádiótelefonokat összeszerelő üzem. Zalaegerszegen alakította ki a Flextronics közép-európai kutató és fejlesztőbázisát is. A városban jelentős élelmiszer-ipari cégek működnek, köztük a Zalai Húsipari Rt., a Zalabaromfi Feldolgozó és Kereskedelmi Rt., a Pannontej Rt. és a tartósító- és hűtőiparban érdekelt Goldsun Hűtőház Rt. Zalaegerszeg meghatározó vállalkozásai közé tartozik még a Zalakerámia Rt., a Mol kőolaj-finomítója, a férfi-, illetve női ruhákat gyártó ZaKo és a Color Ruházati és Kereskedelmi Kft. Említést érdemel a Ganz-csoportba tartozó Ganzeg Gép- és Acélszerkezet-gyártó Kft.-t is. A Ganzeg tavaly 50 milliót fordított beruházásra, ebből 11 millió forintból új gyártócsarnokot építettek. Az alkatrészgyártó holland Keytech 24 millió dolláros beruházással egy 4700 és egy 2500 négyzetméteres gyárat építtetett az ipari parkban, ahol mintegy száz embert foglalkoztatnak. Az idén újabb fejlesztésekbe kezd a GE Hungary Rt. GE Lighting Tungsram üzletága és a Merlin Gerin Zala Készülékgyár Kft. (utóbbi a Schneider-csoport tagja, és erősáramú berendezéseket készít), továbbá a Pannontej, a Royal Sped Szállítmányozói Rt. és a Zalahús. Már eddig is több kereskedelmi lánc települt a városba; az Interspar, a Csemege Jééé-diszkontja, a Csopak Rt. üzletei, az Interfruct. A Tescóval most tárgyal az önkormányzat, a Plaza építkezése pedig májusban indul. A bevásárlóközpont a tervek szerint még karácsony előtt megnyílik. Zalaegerszegen két ipari park is van. A nagyobbat, a város déli részén fekvő, mintegy 28 hektáros ipari parkot a Flextronics, a kisebbet pedig a Ganzeg üzemelteti (ezekről lásd külön cikkünket a 7. oldalon). Az itteni - és az újonnan a városba települt - cégek általában három évig csak az iparűzési adó tíz százalékát kötelesek fizetni. Az iparűzési adó Zalaegerszegen 2 százalékos, de a cégeknek semmilyen más helyi adót nem kell fizetniük. Egyedi kedvezmények is vannak; a Flextronics például ötéves mentességet kapott annak idején, igaz, hogy nemcsak megvásárolta a területet az ipari parkban, hanem kiépítette a teljes infrastruktúráját is. A kezdő vállalkozások egyéb kedvezményeket is kapnak: minden egyes alkalmazott után levonhatnak 2 ezer forintot az adóalapjukból, az első foglalkoztatott után pedig évi 12 ezer forint adókedvezmény illeti meg őket. További kedvezményekhez is lehet jutni bizonyos feltételek teljesítése esetén; ha például egy cég helyi munkaerőt alkalmaz, ha a dolgozói létszám meghalad egy bizonyos szintet vagy ha magas egy cégnél a kvalifikált munkaerő aránya. Az önkormányzat tudatosan úgy fejleszti a várost, hogy a déli részre települjön az ipar - itt vannak az ipari parkok is -, északon pedig elsősorban az idegenforgalom fejlesztését ösztönzik. Bár van még hely az ipari parkokban, szó van arról, hogy újabb 10-15 hektáron ipari területet alakítanak ki, elsősorban kis- és közepes vállalkozások számára. Egyelőre kérdés, hogy megpályázzák-e az ipari park címet. A tavalyi év legnagyobb fejlesztése a gébárti termálfürdő felépítése volt; csaknem egy éve adták át a 3,5 hektáros területen fekvő fürdőt és a hozzá kapcsolódó létesítményeket. A csaknem félmilliárdos beruházást az önkormányzat maga finanszírozta. A további fejlesztésekhez rendelkezésre áll egy mintegy 35 hektáros terület, ahol már vállalkozók részvételére is számítanak. A tervek szerint aquaparkot, élményfürdőt, szállodát, üdülőket, panziókat, konferenciaközpontot alakítanának ki a termálfürdő közelében. Idővel vízi színpad, kemping is épülne a termálfürdő melletti 31 hektáros horgásztó partján, és evezős pályát is létrehoznak. Ebben az esztendőben gyermekmedencéket építenek, mintegy 400 millió forintos költséggel, aminek a 20 százalékát pályázaton nyerték. A második ütemben egy 5 hektáros területen gyógy- és szórakoztató létesítményeket akarnak kialakítani. Az 1,2 milliárd forintos beruházás költségének a felét pályázza meg az önkormányzat. Az erről szóló döntés a napokban születik meg. Ugyancsak az idegenforgalom fejlesztését szolgálja a kézművesház bővítése és az ötcsillagos szálloda építése. Utóbbi - vállalkozók bevonásával - még az idén megkezdődik. Az infrastruktúra igen fejlett a zalai megyeszékhelyen. Zalaegerszeg két városrésze és 12 környékbeli társközség összefogásával tavaly kezdték bővíteni a szennyvízcsatorna-hálózatot. A mintegy 2 milliárd forintos beruházás várhatóan ez év őszére készül el. Az idén két másik csatornafejlesztési program is elindult. Négy környékbeli település és két zalaegerszegi városrész csatornahálózatát építik ki, valamivel több mint 1 milliárd forintért. Szintén több száz millió forintos költséggel csatornáznak négy környékbeli településen. Minderre azért van szükség, mert a megyeszékhely külső városrészei annyira egybeépültek a szomszédos kisebb településekkel, hogy ezek a műveletek csak együtt végezhetők el. Az elképzelések szerint Zalaegerszeg és környéke csatornázottsága - a mostani 90 százalék helyett - 2004-re 100 százalékos lesz. Nemrég lett kész 500 millió forintos költséggel az ország legkorszerűbb hulladékdepóniája, amely az üzemeltetői pályázat lezárultát követően megkezdi működését. Az önkormányzat tavaly mintegy 700 millió forintos ráfordítással - állami pályázatok igénybevételével - 64 lakást építtetett fiatal házasoknak, 30 lakás pedig szociális bérlakás lett. Az idén a tervek szerint 110 lakást építenek. A cégek saját beruházásában 300-400 lakás készül. Az árak a térségben a legmagasabbak. Szintén 2 milliárd forintos beruházással - kétharmad részben PHARE-támogatással - készül a 74-es útnak a várost elkerülő szakasza: most építik a Zala folyón átívelő hidat. Már megvannak a szükséges források a második ütem munkálatainak elvégzésére - az összeg az első üteméhez hasonló nagyságrendű. Erre igen nagy szükség van, mert a megnövekedett forgalom komolyan szennyezi a város levegőjét. Elkészült a szlovén-magyar vasútvonal is, májustól nemzetközi vonat halad át a városon. Fontos lenne a vasút villamosítása egészen Zalaegerszegig; a polgármester szerint van esély arra, hogy ez belátható időn belül megtörténik, mivel ISPA-források is segítik a korszerűsítést. Tavaly felújították az andráshidai repülőtér fogadóépületét. Döntés született arról, hogy az önkormányzat beszáll a mindössze 35 kilométerre lévő sármelléki repülőtér fejlesztésébe. A Flextronicsszal közösen fejleszteni fogják a zalaegerszegi repülőteret is; olyan szilárd burkolatú pályát akarnak kialakítani, amelyre 60-70 személyes gépek is le tudnak szállni. A teljes beruházás értéke megközelíti a félmilliárd forintot, de az idén valószínűleg csak 100-200 milliót fektetnek be. Egyelőre a szándéknyilatkozatokat írták alá. Fontos lépés lesz a humán infrastruktúra fejlesztésében egy műszaki felsőoktatási intézmény létrehozása, amelyben az oktatás várhatóan még az idén szeptemberben elindul. Az alapítók a Budapesti Műszaki Egyetem és a Veszprémi Egyetem. Az intézményben elsősorban környezeti, villamos- és gépészmérnököket fognak képezni. Vámos Éva