A háztartások nettó pénzügyi vagyona a tranzakciók alapján reálértéken tavaly 302,8 milliárd forinttal nőtt az elmúlt év negyedik negyedében – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb adataiból. Ennyivel többet takarított tehát meg a lakosság, mint amennyivel adósságait növelte.
A kép még szebb lenne, ha a magán-nyugdíjpénztárakból az állami nyugdíjrendszerbe visszalépők miatti transzferek nem apasztották volna a magánszemélyek összesített vagyonát. 2009-ben e miatt 36 milliárd forint egyszerűen „elillant” a rendszerből. Összesen egyébként a pénzügyi felügyelet nyilvántartása szerint a visszalépések miatt mintegy 75 milliárd forint kerül ki a háztartási statisztikából.
Finanszírozási szempontból persze tulajdonképpen nincs változás, hiszen ugyanennyivel válik kedvezőbbé a költségvetés helyzete. Az államháztartás egyenlege 2009-ben a részleges tb-megnyitás következtében a GDP 0,14 százalékával javult. Amennyiben sikerült volna mind a 70 ezer visszalépő pénzét még tavaly elszámolni, akkor a „szépítés” a GDP 0,3 százalékára rúgott volna, ami ahhoz képest, hogy az államháztartás finanszírozási igénye 2009-ben az előzetes adatok szerint a GDP 4,4 százalékára rúgott, nem csekély szám.
A lakossági vagyon alakulására kedvezőtlenül hatott a forintgyengülés is. A háztartások devizabetéteinek állományát ez 6 milliárd forinttal, a devizahitelek állománya viszont 101 milliárd forinttal növelte 2009 negyedik negyedévében. A pénzügyi eszközök esetében a forintbetétek, a befektetési jegyek és a nyugdíjpénztári követelések növelése volt jelentős. A kötelezettségek esetében a forinthitelek kismértékű növekedése és a devizahitelek jelentősebb csökkenése volt jellemző.
Úgy tűnik persze, panaszra nem sok oka akadhat a megtakarításra képes háztartásoknak. A teljes lakossági vagyon ugyanis abszolút értékben a válsággal sújtott 2008 decemberéhez képest 2040 milliárd forinttal hízott, így meghaladja a 17,2 ezer milliárdot. A hitelállomány eközben gyakorlatilag szinten maradt, a pénzügyi eszközök értéke azonban megugrott.
