A Napi Gazdaság cikke
Már a mostaninál kisebb válságok idején is hozzászokhattunk, hogy egy bizonytalan nemzetközi helyzetben szinte mindegy, hol történik valami negatív esemény, az hamar szétterjed az egész világgazdaságban. Persze az egyes országokra különbözőképpen hat a rossz hír, de leginkább azokra veszélyes, amelyeket az érintett hellyel egy kategóriába sorolnak a nemzetközi befektetők.
Most a tűzfészek a balti államokban van, azon belül is leginkább Lettország helyzetét tartják problémásnak. A konkrét veszély a nemzeti valuta lehetséges leértékelésében testesül meg. A balti államok valutájukat az euróhoz kötik, a lett lat az árcentrumtól csak igen szűk, plusz-mínusz egyszázalékos sávban mozoghat az érvényben lévő árfolyamrendszer szerint. A lat esetleges leértékelése tehát az euróövezetbe igyekvő ország hosszú évek óta működő árfolyamrendszerének feladását jelentené. Ráadásul megfigyelők szerint pillanatok alatt hasonló lépésre sarkallná a másik két balti államot is, ahol szintén nem túl rózsás a helyzet és amelyek ebben a helyzetben csak így tudnák elkerülni versenyképességük romlását. A feltörekvő országokat, ezen belül különösen az eurózónán kívül lévő, de oda bejutni kívánó uniós tagállamokat valamiféle sorsközösségben lévőként látó nemzetközi befektetők pedig nemcsak a balti államokat érintően kongatják meg a vészharangot, hanem az egész régióban igyekeznek a korábbi elképzeléseiknél most kockázatosabbnak tűnő pozícióikat csökkenteni. Sőt, még a régión kívül is jelentős hatása van az ügynek, például Svédország is szenved tőle - ez azonban teljesen érthető, nemcsak a földrajzi közelség, de az attól persze nyilván nem független, Lettország felé fennálló magas szintű hitelkihelyezések okán.
Lényeg tehát, hogy ismét visszahúzódóban van a kockázatvállalási kedv, különösen abban a régióban, ahová Magyarország is tartozik. Így a forint ismét kénytelen volt felülni a hullámvasútra: szerdán 280 forintról hirtelen 288-ra szaladt fel az euró árfolyama. A többi régiós devizáét túlszárnyaló árfolyamgyengülés azért is következett be, mert a balti államokhoz hasonló kritikus helyzetben lévőnek leginkább Magyarországot tekintik. Ebben lehet is igazság, más kérdés, hogy mivel nálunk egészen más az árfolyamrendszer (a forint lebeg, míg a balti devizák rögzítettek), a problémákat árfolyamszempontból törvényszerűen másképp kell kezelni. Érdekes persze, hogy a letteknél is felmerült ugyanaz a gondolat, mint korábban nálunk, hogy a nemzeti valuta fenyegetettségét azzal lehetne egy csapásra gordiuszi csomó módjára átvágni, ha hirtelen sikerülne az országnak beügyeskednie magát az eurózónába. Ennek lehetővé tétele persze értelemszerűen hátrányt jelentene az euróövezet jelenlegi tagjainak, hiszen a belgazdasági problémákat egy ilyen lépés részben szétterítené az egész övezetre. Miután minket sem vártak tárt karokkal, a letteknek - legalábbis a meglévő árfolyamszinten - erre még csekélyebb az esélyük. Nálunk ugyanis a lebegtetés következményeképp egy válságtól erősen megtépázott forint próbált bekéredzkedni a zónába, míg a lettek esetében jelenleg a rögzített árfolyamrendszer miatt ehhez képest erősen felülértékelt lat tenné ezt.
Állampapír-piaci szempontból vészjósló, bár épp az imént mondottak fényében teljesen érthető, hogy a lett állampapír-aukció látványos kudarcba fulladt. Szerencsére ez még nem gyűrűzött be hozzánk. Talán mielőtt a "ne vegyünk állampapírokat e régióban" jelszót kiadná valaki, néhányan végiggondolják az árfolyamrendszerek közti különbségnek a magyar állampapírok relatív kockázatát csökkentő hatását. (Az árfolyamkockázat kisebb, mert a forintot nem kell leértékelni, azt a lebegésnek hála megtette már régen a piac.) Talán erre már most is figyelemmel vannak a befektetők, ezért kelt el a tervezettnél több kötvény csütörtökön. Persze a kép árnyaltabb, ha azt is figyelembe vesszük, hogy ismét csak sorozatonként 5 milliárdos aukciókról volt szó (Három sorozatból, ebből kettőből emeltek egy-egy milliárdot.) Attól sem szabad eltekinteni, hogy a mennyiségi siker igen magas, 10,3-10,4 százalékos hozamok mellett jött létre, ami a papírok futamidejét (3, 5, illetve 10 év) tekintve elgondolkodtató. Miképp az is, hogy - nagy kérdés, hogy ez az aukció hatása-e vagy sem - a hozamgörbe hosszú végén emelkedtek a hozamok.
