Többek között ezt állapította meg a Nielsen piackutató vállalat 50 országban végzett felmérése. Magyarországon az energia, ruházkodás és olcsóbb élelmiszer vásárlása után a válaszadók mintegy fele nevezte meg kiadásai csökkentésének azt a lehetőségét, hogy elhalasztotta telekommunikációs eszközeinek újabbra cserélését, kevesebbet adott ki otthonán kívüli szórakozásra, és csökkentette telefonköltségeit.
További magyarországi sorrend: Elhalasztották háztartási elektromos gépeik cseréjét, kevesebbet költöttek rövidebb nyaralásra, utazásra és készételre.
Globális összehasonlításban a megkérdezettek legnagyobb része az öltözködésen, valamint az otthonon kívüli szórakozáson spórolt. Csak harmadik leggyakrabban említett lehetőség a kevesebb gáz- és áramfogyasztás. Arra a kérdésre, hogy ha kifizette háztartása és létfenntartásának költségeit, a maradékot mire költi, a magyarok 22 százaléka mondta azt, hogy nem marad szabadon elkölthető pénze. (Ez magasabb a 18 százalékos európai, és a 13 százalékos globális átlagnál).
Európában csak Portugáliában és Nagy-Britanniában mondták többen, hogy nem marad pénzük; a válaszadók 27, illetve 24 százaléka. A franciaországi mutató 22 százalék. Maradék pénzüket a magyarok legnagyobb arányban hiteleik, kölcsönjeik visszafizetésére fordítják (41 százalék). Ez Európában a legmagasabb mutató. Utána a magyarok lakásuk felújítására, szépítésére (27), nyaralásra (25) fordítják, illetve félreteszik (24). További sorrend: otthonon kívüli szórakozás, új ruházati cikk, valamint befizetés nyugdíjalapba.
