Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A rendőrség adatai szerint tavaly mintegy negyvenmilliárd forint (159 millió euró) bizonyított kárt okozott a gazdasági bűnözés Magyarországon, ám a felderítetlen esetekkel együtt a valós összek ennek akár ötszörösére is rúghat.
Arra egyelőre becslések sincsenek, hogy mekkora értéket képviselnek a mérleghamisítások. Azt lehet sejteni, hogy ezek száma nagy, ám összegük viszonylag kicsi. Magyarországon ugyanis az igazgatók prémiumuk érdekében előszeretettel „kerekítik fel” az eredményeket.
Fekete Miklós, a PricewaterhouseCoopers vezető menedzsere a Magyar Hírlapnak elmondta, hogy gyakorlatában néhány havi rendszerességgel találkozik olyan esettel, hogy valamely ügyfelénél meghamisítja a mérleget az egyik felsővezető. Minél nagyobb a cég, annál nagyobbat lehet csalni – jegyzi meg.
A lebukás gyakori, sokszor az alkalmazottak jelzik a tulajdonosnak a főnök gyanús viselkedését, vagy az auditorok szúrják ki a hamis tételeket, néha pedig a tulajdonosnak tűnik fel az ügyeskedés. Bárhogy is fedezik fel a bűntényt, a felelősségre vonás a tanácsadó szerint meglehetősen ritka. Hosszú praxisában még nem volt olyan eset, hogy az igazgatót feljelentették volna mérleghamisításért. Azonnal eltávolítják, és igyekeznek némi pénzt visszaszerezni tőle, de feljelentést nem tesznek. Ez negatív színben tüntetné fel a vállalatot, ezért inkább eltussolják az ügyet – mondta. A legnagyobb visszatartó erő éppen a komoly szankció lehetne – összegez Fekete Miklós. A magyar cégvezetők egyébként általában nem olyan öszszegekhez jutnak mérleghamisítással, amelyek elegendők lennének a korai nyugdíjba vonuláshoz: a prémiumukért vagy egyszerűen a fizetésük mozgó részéért kockáztatják a börtönt.
A nagyvállalati mérleghamisítás tömegessé válásához a legfontosabb feltétel adott – állítja Deák Andrea, a Neumann International magyarországi ügyvezető igazgatója. Ismeretei szerint ugyanis ma már szinte valamennyi, általuk kiközvetített felsővezető bérének 25–50 százaléka teljesítményfüggő. A leggyakrabban a profit, az árbevétel vagy a piaci rész növekedéséhez kötődik az igazgatók jövedelmének mozgó része.
A mérleghamisítás – bármely formájáról legyen szó – egyértelműen a jéghegy csúcsa. Az előre lezsírozott közbeszerzések is sokmilliárdos kárt okoznak. A közbeszerzések terén egyébként nem az a gyakori, hogy a döntnököket lefizetnék a megbízás reményében. Inkább a kölcsönös szívességek nyújtása és a „valakinek a valakije” jellemzi a tipikus közbeszerzési korrupciót egyes cégvezetők szerint.
Egy kutatás során megkérdezett közép- és nagyvállalatok 31 százaléka vallotta be 2001-ben, hogy adót csalt, és 69 százaléka állította azt, hogy cége tiszta. A kutatók számításai szerint így 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy 2001 végén az adócsaló cégek aránya legfeljebb 16,6 százalék lehetett. Három évvel korábban még 22,8 százalékosra becsülték a kutatók az adócsalók arányát e szektorban.
